Sikerült radarral is megfigyelni a geminidák kisbolygóját a földközelsége idején

3923

Az arecibói (Puerto Rico) óriás rádiótávcső szeptemberben súlyosan megrongálódott a Maria hurrikán pusztításai következtében, de decemberre már helyreállították és sikerült vele radar üzemmódban megfigyelni a Geminida meteorraj szülő kisbolygóját, a Földre nézve potenciálisan veszélyes aszteroidák közé sorolt (3200) Phaethont. 2017. december 17-én készültek a kritikus radarcsillagászati megfigyelések, egy nappal az égitest földközelsége után. Az itt látható animáció a kisbolygó radarméréseiből összeállított képsorozatból készült, amelyen a legkisebb részletek kb. 75 m átmérőjűek

Animáció a (3200) Phaethon kisbolygóról (kép: NASA/JPL, 2017. december 22., NASA/NSF, Arecibo, Cornell Egyetem).

Az alábbi képsorozaton az animáció egyedi képei láthatóak. Jól érzékelhetően az aszteroida inkább gömbszerű, kevésbé elnyújtott alakú, átlagos átmérője mintegy 6 kilométer. Szembetűnő egy sötét kis kerek folt (talán kráter) a forgási pólus közelében, a felső sor képein, valamint egy behorpadás is a felszínen.

Képsorozat a Phaethon kisbolygóról (kép: NASA/JPL, 2017. december 22., NASA/NSF, Arecibo, Cornell Egyetem).

Egyébként az arecibói rádiótávcsővel már egy évtizeddel korábban, 2007 decemberében is megfigyelték a Phaethont, de technikai okok miatt a radarjelek gyakorisága nem volt elegendő és csak közelítő átmérőt sikerült akkor meghatározni. A régi mérések szerint 5,1 km volt a becsült átmérő, a tengelykörüli forgási időre pedig mintegy 3,6 óra adódott. A 2017-es földközelség idején a radarmegfigyelések már technikai probléma nélkül történtek meg.

Hogyan aránylik a Phaethon kisbolygó a többi földközeli, különösen pedig a Földre potenciálisan veszélyesnek minősített kis égitesthez? A négy legnagyobb, Földre veszélyes kisbolygó méret szerint csökkenő sorrendben: (53319) 1999 JM9 (~7 km), (3200) Phaethon (6 km),  (4183) Cuno (5,6 km) és (3122) Florence (4,35-4,9 km). Tehát a Phaethon a sorban a második legnagyobb, a Földre nézve potenciálisan veszélyes aszteroida.

A NASA OSIRIS-ReX űrszondája, ami a (101955) Bennu földközeli kisbolygóhoz már úton van, a Földre szintén potenciálisan veszélyes égitestet közvetlen közelről fogja majd részletesen vizsgálni és a felszínéről mintát fog visszajuttatni a Földre. A Bennu közepes átmérője 246±10 méter, ennek megfelelően a Phaeton belsejében mintegy ezer Bennu férne el.

A Geminida meteorraj legutóbbi visszatérése azért volt nevezetes, mert a meteorok forrása, a (3200) Phaethon éppen 2017 december közepén került közel bolygónkhoz: december 16-án mindössze 10,3 millió km-re haladt el, fényessége 10,7 magnitúdó volt. Bár a decemberi időjárás nem volt kedvező a Phaethon földközelsége, illetve a geminidák megfigyelésére, sikerült hazánkból is követni az eseményeket (például Soponyai György galyatetői fotóját itt lehet megtekinteni). A Phaethonról az iTelescope.Net 150/1095 mm-es APO refraktorával készített asztrofotót Brlás Pál (Szeged); beszámolóját itt lehet megtalálni. A balatonfűzfői Balaton Csillagvizsgálóból Kocsis Antal, Gubicza László, Komáromi Tamás és Kertész Tamás is megfigyelte a csillagok között gyorsan mozgó Phaethon kisbolygót fotografikusan és vizuálisan is. A bravúros észlelést a vonuló felhőzet nehezítette.

Felvételsorozat a Phaethon kisbolygóról a balatonfűzfői Balaton Csillagvizsgálóból (100/900 mm-es ED refraktor, Canon EOS 500D DSLR fényképezőgép, 22×30 másodperces expozíciók ISO 1600 érzékenység mellett). A bemutatott kép az eredetiből 14′ x 14′ kivágás, észak felfelé van. Képfeldolgozás, elemzés a DSS és Photoshop segítségével történt. A kisbolygó látszó útját felhők szakítják meg. (kép: Kocsis Antal, Gubicza László, Komáromi Tamás, Kertész Tamás, Balaton Csillagvizsgáló, Balatonfűzfő).

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és
kockázatok” (KHK) projekt támogatta.

Forrás:

Arecibói radarképek a Phaethon kisbolygóról (NASA/JPL hír No. 7030, 2017.12.22.)

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás