Szombaton földközelben lesz a Geminida meteorraj kisbolygója

3285

A (3200) Phaethon kisbolygó, a Geminidák meteorraj forrás-égiteste 2017. december 16/17-én éjszaka kedvező földközelségbe kerül. Mintegy 10,3 millió kilométerre lesz bolygónktól, és ekkor a legnagyobb fényessége 10-11 magnitúdó között lesz. A Geminidák meteorraj gyakorisági maximuma pedig várhatóan december 13/14-én következik be.

A Geminidák meteorraj mostani visszatérése azért nevezetes, mert a meteorrajjal kapcsolatba hozható forrás-égitest, a (3200) Phaethon földközeli kisbolygó most 2017 december közepén közel kerül bolygónkhoz. December 16/17-én lesz hozzánk legközelebb, 23:00 UT-kor távolsága 10,3 millió km lesz, fényessége pedig 10,7 magnitúdó. Látszó napi elmozdulása ekkor 15 fok lesz, percenként 1,6 ívperc, ami távcsővel megfigyelve igen feltűnő.

A földközelsége felé közeledő Phaethon kisbolygó már amatőrcsillagászati távcsövekkel is fotózható. Az alábbi animáción az aszteroida látszó mozgása jól követhető a csillagok között.

A (3200) Phaethon kisbolygóról 2017. december 2-án 19:03:28 és 20:13:33 világidő között készített felvételekből összeállított animáció az aszteroida csillagok közötti látszólagos mozgását mutatja. A felvételeket Ingvars Tomsons amatőrcsillagász készítette Rigában (Lettország) egy HEQ5 mechanikával mozgatott 154/600 mm-es tükrös távcsővel CCD-vel (kép: Ingvars Tomsons, Riga, Lettország).

Az IRAS (InfraRed Astronomical Satellite) által 1983. október 11-én készített felvételeken fedezte fel Simon F. Green és John K. Davies angol csillagász, és a gyors látszó mozgású aszteroida akkor az 1983 TB ideiglenes jelölést kapta. Nap körüli ellipszis pályájának fél nagytengelye 1,27 CSE, napközelben 0,14 CSE-re, naptávolban 2,40 CSE-re kerül központi csillagunktól. A pályája excentricitása 0,889, a pálya síkja 22,2 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával. A Napot 1,433 év (523,5 nap) alatt kerüli meg. A mostani földközelsége idején a Phaethon a pályája leszálló csomópontja közelében lesz, vagyis a földpályát északról dél felé metszi. Az alábbi kép a Phaethon pályájának elhelyezkedését mutatja a Naprendszer belső vidékén.

A (3200) Phaethon kisbolygó pályája a nagybolygók pályasíkjaitól mintegy 22 fokos szögben tér el. Az ábrán a nagybolygók pályái a Merkúrtól a Marsig láthatók (kép: Sky and Telescope online, 2017.11.29.).

Mit tudtunk meg eddig a (3200) Phaethonról? Pályája alapján egy Apollo típusú földközeli kisbolygóról van szó, amely a Földre nézve potenciálisan veszélyes aszteroidák (PHA) közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a pályája legközelebbi pontja 0,05 CSE-nél (7,5 millió kilométernél közelebb van bolygónk pályájához, ráadásul nagyméretű égitestről van szó. A Phaethon a harmadik a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók között. A négy legnagyobb, Földre veszélyes kisbolygó méret szerint csökkenő sorrendben: (53319) 1999 JM9 (~7 km), (4183) Cuno (5,6 km) és (3200) Phaethon (5,1 km) és (3122) Florence (4,35-4,9 km). A Phaethon fényvisszaverő képessége (albedója) 0,107, azaz mindegy 10%, a tengely körüli forgási periódusa 3,604 óra. A kisbolygók között a B színképosztályhoz tartozik, ami a szenet tartalmazó C típusú aszteroidákhoz hasonló, de ez esetben egy ritka típusról van szó. Ezek a kisbolygók a (2) Pallas kisbolygócsaláddal mutatnak színképi és pályabeli hasonlóságot (amelyek egyébként nagy pályahajlású, a főöv külső vidékén keringő kis égitestek), egyszerű felépítésű és összetételű, illóanyagokban gazdag égitestek. Más megfigyelések F típusúnak írják le a Phaethont: az F típus nagyon hasonlít a B típushoz, de az F-ben nincs jelen a vízre jellemző abszorpció a 3 mikronos hullámhosszon az infravörösben.

Felmerül a kérdés, ha a Phaethon egy B típusú, a Pallas-családhoz hasonlóan illóanyagokban gazdag aszteroida, akkor mutat-e napközelben üstökösszerű kigázosodási, illetve porkibocsátási aktivitást, hiszen a Geminida meteorraj darabjai, porszemcséi végül is tőle származnak.

A NASA STEREO-A űrszondája felvétele a (3200) Phaethon üstökösszerű megnyúlt kómáját és csóváját mutatja, vagyis a megfigyeléskor üstökös aktivitást mutatott (kép: NASA/STEREO, D. Jewitt, J. Li, J. Agarwal).

A Phaethon kóma és csóva nélküli kisbolygónak látszik, de kiderült, hogy időnként üstökös aktivitást mutat. A NASA STEREO-A napmegfigyelő szondája a HI-1 (Heliospheric Imager) kamerájával 2009-ben és 2012-ben megfigyelte a Phaethon kisbolygót annak napközelsége környékén, és meglepetésre nem pontforrásnak, vagyis aszteroidának, hanem kiterjedt, üstökösszerű objektumnak mutatták a felvételek. Jewitt és munkatársai szerint a mintegy 1 mikron méretű porszemcsék alkották a porkómát és csóvát, amelyek mintegy háromszázezer kilogramm (300 tonna) port tartalmaztak. Ma még kérdés, hogy milyen mechanizmusok vezetnek a Phaethonról a por kibocsátásához, de az tudjuk, hogy a Geminidák meteorraj anyaga innen származik. A Geminidák meteorrajt egyébként az év legmegbízhatóbb rajának tartjuk, amelynek tagjai december 4-e és 17-e között tűnnek fel az égen.

A Phaethon kisbolygó a mostani földközelsége idején a 10-11 magnitúdó látszó fényességet is eléri, így kisebb amatőrcsillagász távcsövekkel, vagy óriásbinokulárokkal is megfigyelhető, de asztrofotókon is megörökíthető. Célszerű keresőtérképeket használni a felkeresésére, azonosítására, amelyek a Sky and Telescope, illetve Astronomy Now honlapokon találhatók. A Phaethon kisbolygó látszó égi útját mutatja be a következő ábra, amelyen a látszó fényességek is fel vannak tüntetve.

A (3200) Phaethon kisbolygó 2017 decemberi földközelsége idején az Auriga csillagképből a Capricornusig halad át az északi égbolt csillagképei között. A sárga korongok a kisbolygó látszó méretét és fényességét érzékeltetik. A látszó pálya mentén a december napjai vannak jelölve (kép: Sky and Telescope online, 2017. november 29.).

Az alábbi térkép a Phaethon kisbolygó látszó égi útját mutatja 2017. december 8. és 18. között az Auriga és Pegasus csillagképek között.

A (3200) Phaethon kisbolygó útja a csillagok között 2017. december 8. és 18. között az Auriga-Perseus-Andromeda-Pegasus csillagképekben (kép: Astronomy Now, 2017.12.04.).

A Phaethon kisbolygó mostani földközelsége lehetőséget ad további megfigyelésére, többek között radarcsillagászati módszerekkel a méretének, alakjának és felszíni összetételének meghatározására is. Érdemes most megfigyelni az égitestet, mert a következő nagy földközelsége legközelebb 2093-ban következik be, amikor 0,02 CSE-re, azaz mintegy 3 millió kilométerre közelíti meg bolygónkat, és 9,4 magnitúdóig fényesedik majd.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és
kockázatok” (KHK) projekt támogatta.

 

Források:

 

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás