Augusztus 2-10. között Magyarország adott otthont a 46 ország mintegy 260 diákja részvételével zajló XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiának – a magyar diákok 2013 óta a legjobb eredménnyel, összesen 4 bronzéremmel és 6 kiemelt dicsérettel zárták a versenyt.
2007-ben a Fizikai Diákolimpia „leágazásaként” indult útjára a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiai mozgalom (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA), amely hamar a csillagászati-asztrofizikai tudományterület legrangosabb középiskolai tanulmányi versenyévé vált. Magyarország 2011 óta vesz részt a versengésben, és az idei évben az a megtisztelő feladat érte hazánkat, hogy mi adhattunk otthont a sorrendben 13. nemzetközi olimpiai döntőnek. A 2019-es Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia főszervezője a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja, fővédnöke Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere volt. Az olimpia főszervezői feladatait Dr. Kiss Áron Keve és Dr. Hegedüs Tibor, a 14 fős feladatkitűző tudományos bizottság vezetését és a szakmai koordinációt Dr. Kiss László akadémikus látta el.
Az eredetileg 21 ország közreműködésével indult program a közreműködők számát tekintve az eltelt bő egy évtized alatt közel a duplájára növekedett: az idei döntőn 46 ország csaknem 260 diákja vett részt. Több, erős csillagászati hagyományokkal bíró nemzet két ötfős csapatot is regisztrált – idén ezzel a lehetőséggel házigazdaként Magyarország is élhetett.
A márciusi országos döntőn kiválasztott olimpiai kerettagok az elmúlt hónapokban intenzív hétvégi alkalmak és online feladatsorok formájában készültek a megmérettetésre; a folyamatot július elején egy egyhetes felkészítő és csapatkiválasztó tábor zárta Jászberényben. A csapat felkészítéséért a négy csapatvezető – Dr. Szalai Tamás (SZTE), Udvardi Imre (Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium), Dálya Gergely és Kalup Csilla (ELTE) – felelt, munkájukat mintegy tucatnyi kolléga, köztük volt diákolimpikonok segítették.
Az IOAA idei döntőjére augusztus 2-10. között Keszthelyen került sor, ahol a diákoknak a versenyfordulók négy napja alatt elméleti, adatfeldolgozási, távcsöves észlelési és planetáriumi égboltszimulációkhoz kötődő, sokszor rendkívül összetett feladatokat is végre kellett hajtaniuk. A magyar diákok kimondottan sikeres versenyt tudhatnak maguk mögött, hiszen számszerűleg minden idők legjobb magyar szereplését produkálva, 4 bronzéremmel és 6 kiemelt dicsérettel zárták az olimpiát:
Bronzérem:
– Kozák András (11. évf., ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium)
– Mendei Barna (11. évf., Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium)
– Soós Benjámin (12. évf., Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium)
– Varga Vázsony (10. évf., Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium)
Kiemelt dicséret (Honorable Mention):
– Bacsó Zétény (11. évf., Budapest V. ker. Eötvös József Gimnázium)
– Bánhidi Dominik (12. évf., Szent László ÁMK, Baja)
– Császár Kornél (12. évf., Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium)
– Rajmon Imola (12. évf., Budapest XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium)
– Tófalusi Ádám (12. évf., Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma)
– Tordai Tegze (11. évf., Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium, Hódmezővásárhely)
Emellett a pontversenyen kívüli „mix” csapatversenyben az aranyérmes és az ezüstérmes csapatban is volt magyar diák, Soós Benjámin, illetve Rajmon Imola személyében. A verseny abszolút győztese a vietnámi Quan Nguyen Manh lett, míg az egyes nemzetek összesített eredményeit figyelembe véve idén Oroszország diákjai teljesítettek a legjobban (5 aranyérem, 5 ezüstérem). Magyarország a „hagyományos” éremtáblázaton a 23., a csak az érmek számát figyelembe vevő összesítésben holtversenyben a 15-18. helyen zárt.
2013 óta ez volt az eddigi legjobb magyar szereplés a Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián; idén mindkét csapatunk minden tagja szerzett valamilyen elismerést, ez abszolút rekord. Az eredmények különösen értékesek annak fényében, hogy – sok résztvevő országgal ellentétben – Magyarországon a csillagászat nem önálló iskolai tantárgy, illetve hogy bizonyos országokban önálló intézetek működnek a csillagászati tehetséggondozás céljára, míg nálunk iskolai és egyesületi csillagászati szakkörök, valamint egyetemi oktatók, akadémiai kutatók, amatőrcsillagászok és egyetemi hallgatók által tartott felkészítő alkalmak keretében van csak mód a diákokkal foglalkozni.
Szintén fontos kiemelni, hogy a különböző visszajelzések alapján az idei olimpia szervezési szempontból is abszolút sikeresnek tekinthető – ebbe a versenyfordulók és a diákok munkáinak értékelésén túl beletartozik az összes kapcsolódó esemény (nyitó- és záróesemény, kultúrest, diákok és csapatvezetők kirándulásai és szabadidős programjai, utaztatás) lebonyolítása is. Mindehhez a logisztikai és a szakmai grémium 9 hónapos, megfeszített munkája mellett elengedhetetlen volt a mintegy 150 helyszíni közreműködő (pontozók, távcsöves segítők, a diákok mellé rendelt kísérők, rendezvényszervezők, sajtósok, stb.) jelenléte is, akik sokszor gyakorlatilag 0-24 órában teljesítettek szolgálatot.
A következő hetek, hónapok folyamán részletesebb beszámolókkal is jelentkezünk, többek között a Meteor folyóirat szeptemberi számában. További információk, képek és videók az idei diákolimpiai verseny hivatalos honlapján és Facebook-oldalán találhatók.