Kezdőlap Blog Oldal 618

Nagyobb tömegű a központi fekete lyuk

Kereszturi Ákos
-

Az elmúlt években készült megfigyelések alapján a Tejútrendszer
középpontjában lévő fekete lyuk tömegét közel 2,6 millió naptömegre
tették. Reinhard Genzel (University of California) és kollégái a VLT
8,2 méteres Kueyen teleszkópjával végzett új mérések alapján a tömeg 3,2 és
4 millió naptömeg között lehet, ami a Földnél mintegy 10-szer kisebb
térfogatban koncentrálódik. Ami még érdekesebb: a fekete lyuk 11 perc
periódussal forog a tengelye körül.

 

 Egy
forgó fekete lyukhoz (jobbra) közelebb mozoghatnak a vasatomok, mint egy
nem forgó, de azonos tömegű fekete lyuk esetében (balra) (NASA/CXC/M.Weiss)

A
tengelyforgásra a fekete lyuk közelében mozgó vasatomok jellegzetes
röntgensugárzása alapján következtehetünk. Az atomok pályája ugyanis
erősen függ a téridő görbületétől a fekete lyuk mellett – utóbbi pedig
a fekete lyuk forgására utal. Egy forgó fekete lyukhoz közelebb
mozoghatnak a vasatomok.

Korábban az XMM Newton teleszkóppal a
XTE J1650-500 fekete lyuknál sikerült az eseményhorizonttól kb. 30 km
távol mozgó vasatomok röntgensugárzását rögzítetni, ez szintén egy
forgó fekete lyukra utalt. Ugyanakkor például a Chandra
röntgenteleszkóppal nyert adatok alapján a Cygnus X-1-nél kb. 180 km
távolságban mozgó anyag nem utalt forgásra.

Forrás: space.com, 2004.11.24

Épül az ALMA

Kereszturi Ákos
-

Az ALMA (Atacama Large Millimeter Array) a chilei Atacama-sivatagban
5000 méteres tengerszint feletti magasságban épülő, Földünk legnagyobb
rádióteleszkóp-rendszere.

 

Az ALMA rádióteleszkóp-rendszer, ahogy a tervezők látják (ESO PR) 

A
vízpárában szegényes területen milliméteres és szubmilliméteres
hullámhosszakon üzemel majd, elsősorban a galaxisok keletkezését, a
csillagközi anyagot, és benne a szerves anyag fejlődését tanulmányozva.
Az európai, észak-amerikai és chilei kooperáció keretében 2012-re
elkészülő rendszer összköltsége kb. 600 millió euró.

Az
interferométer 2016 db 12 méteres antennát tartalmaz, bázishossza 14 km
lesz. Egy szuperszámítógépen keresztül kisebb tengerszint feletti
magasságból, 2900 méterről kezelik majd a rendszert.

Forrás: az Atacama Large Millimeter Array honlapja.

Antianyag a Tejútrendszer centrumában

Kereszturi Ákos
-

Az ESA Integral szondája a gammasugarak hullámhosszán tanulmányozza Tejútrendszerünkben az anyageloszlást. Ilyen szempontból kiemelten fontos a radioaktív alumínium által kibocsátott 1809 keV-os sugárzás, amikor az alumínium magnéziummá bomlik.

Az Integral szonda hamisszínes felvétele 2002. decembere és 2003. márciusa között készült a Tejútrendszer középpontjáról (ESA PR)

Az alumínium felezési ideje egymillió év, elsősorban szupernóvákból származhat, de emellett vörös és kék óriások csillagszelei is gyarapítják. Az Integral megfigyelései során a szintén szupernóva-robbanásokkal kiszóródó radioaktív vas eloszlását is vizsgálták. A  két eloszlás összehasonlításával kiderülhet, hogy az alumínium mekkora hányadáért felelnek szupernóvák. A megfigyelés nehézsége, hogy a radioaktív vas sugárzása sokkal gyengébb, ezért hasonló felmérésre az Integral előtt nem került sor, az új eredmények jövőre várhatók. Az eddigi megfigyelések is szolgáltak érdekességgel: az alumínium bomlása során kevés antianyag is keletkezik, amelynek 511 keV-os sugárzása rögzíthető. Úgy tűnik, hogy a Tejútrendszer centrális vidékén több az antianyag, mint ami csak az alumínium bomlásából származhat.

Forrás: ESA News, 2003.11.11.

A legtávolabbi röntgenkifúvás

Kereszturi Ákos
-

A Chandra röntgenteleszkóppal sikerült megfigyelni
az eddigi legtávolabbi röntgensugárzó anyagsugarat. A képződmény a 12
milliárd fényévre lévő GB1508+5714 jelű kvazár centrumából indul ki és
több mint 100 ezer fényév hosszú.

 

A Chandra röntgen-felvétele a GB1508+5714 jelű kvazárról (NASA/CXC/SAO/A.Siemiginowska et al.)

Aneta
Siemiginowska (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) és
kollégáinak munkája alapján a kiáramló elektronok a háttérsugárzás
fotonjaival ütközve keltik a röntgensugárzást. A sugárzás intenzitása
az elektronok sebességétől és a háttérsugárzást alkotó fotonok
intenzitásától függ. A Weimen Yuan (University of Cambridge) által
vezetett, az előbbitől független kutatócsoport megfigyelési szerint a
kölcsönhatáskor keletkező sugárzás jelentős része még a kvazárt övező
galaktikus anyagban elnyelődik. Mindez a gáz hőmérsékletét, ezen
keresztül pedig a csillagkeletkezés jellemzőit és a csillagközi anyag
viselkedését befolyásolja. A korábban ismert legtávolabbi jetet az
Ősrobbanás után 3 milliárd évvel fennálló állapotában sikerült
megörökíteni, a jelenlegi 1,4 milliárd évvel követheti a kezdő
időpontot.

Forrás: UniverseToday.com – 2003.11.17

Galaktikus szelek

Kereszturi Ákos
-

Sylvain Veilleux (University of Maryland) és kollégái a Chandra röntgenteleszkóp, az Angol-Ausztrál Obszervatórium és a La Palma-i William Herschel Teleszkóp megfigyelései alapján galaxisok anyagkibocsátását vizsgálták. A galaktikus szélnek nevezett áramlásban töltött részecskék hagyják el az adott csillagvárost.

A La Palma-i William Herschel Teleszkóp (Rami T. F. Rekola)

A galaktikus szelek egyrészt a központi fekete lyukakba áramló felforrósodó anyagból származnak, másrészt robbanásszerűen heves csillagkeletkezéstől: itt a nagytömegű fiatal csillagnak erős a részecske-kibocsátása, és a legnehezebbek hamarosan szupernóvaként fel is robbannak – ekkor felerősödik a galaktikus szél. Az eddig megfigyelt galaxisoknál 300 és 3000 km/s-os sebességű szeleket rögzítettek, amelyek lassabb része „visszahullhat” a galaxisba.

Forrás: www.universetoday.com – 2003.11.21.

Az Univerzum első szupernóvái

Kiss László
-

A modern kozmológia egyik fontos kérdése, hogy hogyan ért véget a kozmikus sötét korszak, a csillagmentes, homogén Univerzum. Numerikus szimulációk alapján elég biztosnak látszik, hogy az első csillaggeneráció (ezek lennének a III. populációs csillagok) igen nagy tömegű (M > 100 M¤) csillagokból állt, melyek fémmentes gázfelhőkben keletkeztek z >=  20 vöröseltolódás környékén. Mivel ezek a csillagok jelentették az első lépést az egyre bonyolultabb felépítésű Univerzum felé, érdekes kérdés, hogy hogyan haltak meg a legelső csillagok, hogyan dúsították fel környezetüket a belsejükben termelt nehéz elemekkel. Ezzel kapcsolatban végeztek szimulációkat V. Bromm és munkatársai (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics).

Korábbi számítások szerint a pontos válasz erősen függ a III. populációs csillagok tömegétől: 140 és 260 M¤ között a szupernóva-robbanás szétveti a teljes csillagot, maradvány nem várható; ezzel szemben mind kisebb, mind nagyobb tömegekre fekete lyukak keletkezését jósolták a modellek. Előbbi esetben a szupernóva teljes fémmennyisége beszennyezi a csillagközi gázt, utóbbi esetben viszont jóval kisebb hatékonyságú a kémiai feldúsítás.

Bromm és társai azt modellezték, hogy mi történik egy z ~ 20 vöröseltolódású, 106 naptömegű gázfelhőben (minihalo) felrobbanó szupernóvával a robbanás összenergiájának függvényében. Szimulációjukban végigkövették a gázfelhő fejlődését z = 100 és 20 között, hogyan csomósodtak ki az első csillagok, majd hogyan robbantak fel szupernóvákként. Számításaikban a 150 és 250 M¤ tömegű csillagokra koncentráltak, melyek fekete lyuk keletkezése nélkül robbannak szét. A robbanás után hidrodinamikai módszerekkel végigkövették a kirepülő anyag szétoszlását.

Eredményeik szerint a kisebb tömegű csillagok kisebb energiájú robbanása viszonylag érintetlenül hagyja a minihalót, ugyanakkor a vizsgált legnagyobb energiájú robbanások nem csak a csillagot vetették szét, hanem magát a minihalót is. Emellett néhány millió év alatt a szupernóva fémtartalmának 90%-a szétoszlott egy kb. 1 kpc átmérőjű tartományba. Fontos következtetésük, hogy ezek alapján az Univerzum anyaga z ~ 15 környékére már elérhette a II. populációs csillagok kialakulásához szükséges fémességet, ami magyarázatot adhat a z ~ 6-nál észlelt kvazárok meglepően erős vastartalmára.

Forrás: Bromm, V. és mtsai, 2003, ApJ

Új exobolygóvadászok

Kereszturi Ákos
-

Don Winget, Edward Nather, Bill Cochran és Ted von Hippel (University of Texas) új, ötletes módszerrel keresnek exobolygókat. A módszer lényege, hogy nem fősorozati csillagokat vizsgálnak, hanem fehér törpéket.

A McDonald Teleszkóp (Marty Harris/McDonald Observatory)

A vörösóriás-fázis során a legbelső bolygókat bekebelezheti a csillag, majd külső rétegének ledobása nyomán, az anyagvesztés miatt a megmaradt bolygók távolodhatnak is tőle. A kutatók abból indultak ki, hogy sok fehér törpe fényessége változik, mégpedig időben rendkívül stabil rezgéseknek köszönhetően. Ezek a pulzációk az atomórákat is megszégyenítő pontossággal ismétlődhetnek, ami lehetővé teszi igen kis változások kimutatását is.

Ha egy bolygó kering a pulzáló fehér törpe körül, a közös tömegközéppont körüli mozgás a fehér törpe tőlünk mért távolságát módosítja, azaz a rezgések időbeli lefutása periodikusan megváltozik a fény véges terjedési sebessége miatt. Hosszú időn keresztül végzett fotometriai mérésekkel így közvetett bolygókimutatás lehetséges, és a szakemberek becslése szerint a módszer az 1–4 naptömegű csillagokból keletkezett fehér törpékre, illetve 20 Cs.E.-nél közelebb keringő bolygókra a legjobb.

Folyamatos méréseket is végeznek a McDonald Observatory 2,1 m-es teleszkópjával és saját fejlesztésű Argos CCD-fotométerükkel – bolygót azonban még egyelőre nem találtak.

Forrás: McDonald Observatory 2003.11.19.

Földközelben a Szaturnusz

Kereszturi Ákos
-

Újév éjszakáján a gyűrűs bolygó közelebb lesz hozzánk és –0,5 magnitúdójával fényesebben ragyog majd, mint az elmúlt harminc évben, 1973 decembere óta.

A Cassini űrszonda felvétele a gyűrűs bolygóról 1,2 milliárd km távolságból készült. Jobbra lent a Titan hold látható (NASA/JPL/Space Science Institute)

A jelenlegi, 1,2 milliárd km-es közelséghez hasonlóra 2018 júniusában kerül sor legközelebb. 2003 utolsó éjszakáján a bolygó éppen szembenállásban lesz, éjfélkor éri el legmagasabb pontját az égen, gyűrűjére kitűnően rálátunk majd. A Napot 29,42 év alatt kissé elliptikus pályán megkerülő bolygó perihélium-pontján 2003. július 26-án haladt át.

Forrás: space.com 2003.12.05.

A Plejádok köde

Kereszturi Ákos
-

A tőlünk 400 fényévre lévő Plejádok Merope-ködét minden amatőr jól ismeri, a fotókon rögzített kiterjedt ködösség szintén közismert.

Sokáig azt gondoltuk, hogy az anyag a halmaz kialakulásából maradt vissza, az 1980-as években azonban kiderült, hogy a Plejádok véletlenül futott bele a csillagközi felhőbe.

  A Fiastyúk (M45). Éder Iván felvétele 150/900-as Makszutov–Newton-távcsővel készült 2002.02.14-én, Kodak Supra 400-as filmre, 30 perc expozícióval.

A Kitt Peak National Observatory 2,1 méteres teleszkópjával készült spektrum alapján a gázfelhőben két jellegzetes mozgásirány figyelhető meg, azaz két ütköző felhővel van dolgunk, amelybe még a Plejádok is beleszaladt.

Forrás: astronomy.com 2003.11.14.

Szűrjük a marslégkört

Kereszturi Ákos
-

Doug Way (Colorado School of Mines) és Larry Mason (Lockheed Martin) speciális membránokon dolgoznak, amelyek egy leendő Mars-expedíciónak a vörös bolygón folytatott üzemanyaggyártását meggyorsítja.

Paul Sabatier-ről, a 18. századi francia fizikusról elnevezett Sabatier-rendszer segítségével hidrogénből vizet, metánt és oxigént gyárthatunk a marslégköri széndioxidot feldolgozva. Bár a vörös bolygó atmoszférájának 95%-a széndioxid, ez nem elég tiszta a fenti folyamathoz. Az új vizsgálatok alapján speciális polimerekből készíthető olyan membrán, amely a széndioxid molekulákat ötvenszer gyorsabban engedi át, mint a nitrogént, így közel tiszta széndioxidot kapunk.

A membrán négyszer vékonyabb, mint egy hajszál, a lakóegység belső légszűrésében is hasznos lehet – a széndioxidot átereszti, de az oxigént alig.

Forrás: NASA Science News 2003.12.03

1...617618619618 / 619 oldal
© Magyar Csillagászati Egyesület

A www.csillagaszat.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás