jupiter - keresési eredmények
Három új szaturnuszhold
| Miközben a Cassini-szonda évek óta vizsgálja a Szaturnuszt és környezetét, földi óriástávcsövekkel újabb és újabb holdakat fedeznek fel a gyűrűs bolygó körül. |
Gothard Jenő bibliográfia – 2007
Gothard Jenő 1857. május 31-én született Herényben, amely ma Szombathely peremkerülete. A középiskolát Szombathelyen végezte a premontrei kanonokrend gimnáziumában, ahol tanára a kiváló matematikus-fizikus Kunc Adolf premontrei prépost volt.
Az iskolában töltött évekről Molnár Szaniszló 1928-ban így ír: „Mivel az intézménynek már abban az időben is gazdag fizikai és természetrajzi gyűjteményeit módjukban volt megismerni, annyira felbuzdultak hasonló gyűjtemény megteremtésére, hogy összes zsebpénzüket fizikai és természetrajzi tárgyak beszerzésére fordították. Mivel pedig a két testvér erősen kifejlett gépszerkesztő és mechanikus tehetség volt, képesek voltak arra is, hogy kis műhelyükben maguk is készíthessenek egyes eszközöket. Mintául az intézet fizikai szertárának darabjai szolgáltak, melyeket tanáruk Kunc Adolf… készséggel bocsátott rendelkezésükre. Dr. Kunc széles látókörével, mély tudományos képzettségével és szeretetre méltó modorával igen mély nyomokat hagyott a két ifjú lelkében.” Kunc egyénisége nemcsak Jenőt, hanem másfél évvel fiatalabb testvérét Sándort is magával ragadta.
Gázsugarat kifújó barna törpe
| A keletkezőben levő fiatal csillagokra jellemző kifúvást fedeztek fel egy barna törpénél, amely így a legkisebb tömegű galaktikus objektum irányított gázsugárral. |
A Szaturnusz viharos légköre
| A Szaturnusz forgószelei táplálják a bolygó nagy sebességű légköri áramlásait – éppen ellenkezőleg, mint ahogy eddig gondoltuk. |
Az állatövi fény
Forró bolygók a Naprendszeren kívül
| A Spitzer infravörös űrteleszkóppal először sikerült feltérképezni egy exobolygó légkörének hőmérsékleti eloszlását, míg egy másik csoport megtalálta az eddigi legforróbb exobolygót. |
A COROT műhold első exobolygója
| A 2006 decemberében felbocsátott COROT műhold felfedezte az első exobolygóját. |
Trója és a kisbolygók eredete
| Az SDSS adataiból gyűjtött 860, zömmel még fel nem fedezett trójai kisbolygó alapján pontos képet kaphatunk a Jupiter trójai családjának szerkezetéről, a kisbolygók eredetéről és fejlődéséről. |
A „leg”-ek exobolygója – újabb magyar felfedezés!
| A Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) vezette kutatócsoport egy újabb különleges exobolygót fedezett fel, mely a HAT-P-2b elnevezést kapta. |
Csillagászattörténet és a modern tudomány
Csillagászattörténet és történeti csillagászat
A természettudományok, és általánosságban az emberi művelődés történetének egyik jelentős fejezete a csillagászati megismerés múltjának, fejlődésének feltárása. A „hagyományos” tudománytörténeti ismertetések, könyvek többnyire a világról, a világmindenségről alkotott képek és elképzelések kialakulásával foglalkoznak. Kevésbé ismert az égről, a mindenségről alkotott nézetek háttere: a régi korok égbolt megfigyeléseinek, égi jelenségeinek leírása. A korunk racionális gondolkodása azonban óhatatlanul felveti a kérdést, hogy a számítógépek és elektronikus mérőeszközök korában van-e értéke a régi idők csillagászati megfigyeléseinek. Mit tud a mai fizikus, asztrofizikus felhasználni az évszázadokkal, évezredekkel ezelőtti égbolt megfigyelésekből? Milyen tanulságokat szűrhet le a történettudós vagy a kultúrtörténet kutatója az egykori feljegyzésekből, leírásokból?