jupiter - keresési eredmények
Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 3/4
3. A naptárreform előtti magyar kalendáriumok
A Magyarországon nyomtatásban megjelent könyvek első kiemelkedő összeírását Szabó Károly (1824-1890) végezte el. Munkájának egy részét Régi Magyar Könyvtár I. címmel először 1879-ben adta ki a Magyar Tudományos Akadémia. Ebben 1793 darab, 1531 és 1711 között nyomtatott magyar nyelvű kiadvány leírása található. Az RMK második kötete 1885-ben jelent meg, és 2452 darab, 1473 és 1711 között Magyarországon megjelent idegen nyelvű nyomtatványról tudósít.
Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 4/4
4. A Gergely-féle naptárreform
4.1. A római naptár változásai a két naptárreform között
A legfontosabb változás ebben az időszakban a 7 napos hét átvétele volt a zsidó naptárból. A keresztény vallásban azonban nem a hetedik, hanem az első nap, a vasárnap lett az ünnepnap, mert Jézus egy vasárnapi napon támadt fel. Éppen ezért a vasárnap neve Dies Dominica, az Úr napja, a többi nap neve pedig a hivatalos szóhasználat szerint feria secunda, feria tertia stb. lett.
Föld méretű bolygók lefényképezése más csillagok körül
| A NASA kutatói laboratóriumi kísérletekkel igazolták, hogy a közeljövő űrteleszkópjai közvetlen képekkel megörökíthetik a közeli csillagok Föld méretű bolygóit. |
A kisbolygóöv nem egy szétesett bolygótól származik
| "Lehetséges-e, hogy a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv tagjai egy valaha szétesett bolygó maradványai? Lehetséges, hogy a Kuiper-öv is így keletkezett?" |
Rudimentorum Cosmographiae
Honter János, latinosan Johannes Honterus, a magyarországi reformáció egyik legjelentősebb egyénisége. Az erdélyi szász hittérítő, humanista, iskolaszervező, nyomdász, földrajztudós és csillagász legjelentősebb természettudományos főműve a hazai földrajzi irodalom kezdetének is tekinthető Rudimenta Cosmographica. A több, mint száz kiadás mégért mű két fő fejezetre tagolódott: az egyik a csillagászatot, a másik a geográfiát tárgyalta. Első megjelenése 1530-ban Krakkóban volt, jelen szövegváltozat pedig az 1573-as kiadás alapján készült - a szerk.
Hogy lehet egy gázóriásnak kőzetholdja?
| "Hogyan magyarázzák a bolygókeletkezési elméletek, hogy egy gázóriásnak kőzetholdja van?" |
Miért nem bolygó a Pluto?
| "Mi volt az oka, hogy a Plútót lefokozták?" |
Lehetséges-e fúzió a barna törpékben?
| "Azt hallottam, hogy hogy a barna törpék magjában is néhány százezer évre beindulhat a fúzió." |
Jókai csillagai (A 19. sz. csillagászati világképe a Fekete gyémántok alapján)
Sokan tartják számon Danté-t a középkori tudományok – köztük a csillagászat – egységes világképének összefoglalójaként. Köztudottak a Biblia csillagászati vonatkozásai, a csillagok kapcsán pedig ugyanúgy villannak fel irodalmunk művészi víziói – pl. Vajda: Az üstökös; Kosztolányi: Hajnali részegség stb. – mint amennyire az űrkutatás modern vívmányai, az űrkorszak legforradalmibb eredményei és napjaink kozmológiai elméletei.
Irodalmunk egyik gyöngyszeme, Jókai minden szempontból lenyűgöző regénye, a Fekete gyémántok azonban kissé talán háttérbe szorult e téma kiterjedt mezején, holott sokat elárul a 19. sz.-i csillagászati világképről, és ezáltal semmiképp sem hagyható figyelmen kívül.
Miért látjuk mindig ugyanazt az oldalát a Holdnak?
| "Miért is van az, hogy a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé? Hogyan alakult ez ki? Más naprendszerbeli bolygók holdjai esetében is így van?" |