• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      A Herkules csillagkép nagy gömbhalmaza

      Az északi félteke egyik legfényesebb gömbhalmaza a Hercules csillagképben található M13. Százezernyi csillag zsúfolódik össze egy viszonylag kis térrészben. Lássuk hát ezt a nyüzsgést!

       
    • Égi pillangó kel ki a poros bábból

      Az ESO VLT távcsőegyüttessel valaha készült legélesebb felvételek feltárják, hogyan kezdődik a folyamat, melynek végeredményeként egy haldokló csillag porából pillangó alakú planetáris köd jön létre.

       

      Gyorshír: Felébredt a Philae!

      Néhány nappal azután, hogy sikerült megtalálni a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínén az árnyékos mélyedésbe esett, ezért hibernálódott Philae szondát, a kis szerkezet életjelet adott magáról!

       

      Gyermekrajzok mehetnek az űrbe: pályázat az exobolygók és a CHEOPS-űrtávcső témájában

      Az exobolygók kutatására szánt CHEOPS-űrtávcső háromezer lekicsinyített rajzot visz magával a világűrbe, a 8-14 éves gyerekek pályamunkáit október 15-ig várják.

       

      Sarki fények a Marson is

      Tavaly december végén a NASA Mars körül keringő MAVEN űrszondája sarki fényekre utaló jeleket figyelt meg a vörös bolygó északi féltekéjén, amelyek sokkal délebbre is megjelentek, mint azt korábban gondolták.

       

      Pluto-holdak keringője

      Két hónapra van célpontjától a New Horizons szonda, amely már április végén elég közel járt a Plutóhoz, hogy legérzékenyebb kamerájával végre lefotózza annak összes ismert holdját.

       

      Folyékony sós víz létezhet a Marson

      A Curiosity marsjáró által az egyenlítői régióban közel két év alatt gyűjtött időjárási adatok alapján adott feltételek esetén átmenetileg folyékony formában is létezhet sós víz a vörös bolygó felszínén.

       

      Teremtés helyett pusztulás három dimenzióban

      Egy új kutatás szerint a Sas-köd Teremtés Oszlopai néven ismert híres képződményét inkább a Pusztulás Oszlopai néven kellene emlegetni a benne található fiatal csillagok romboló hatása miatt.

       

      Itt a Csillagászat Napja!

      2015-ben április 25-ére esik a Csillagászat Napja. Országszerte számos helyszínen rendkívüli nyitva tartással, járdacsillagászattal, távcsöves bemutatókkal várják az érdeklődőket helyi csoportjaink és társszervezeteink. Az este távcsöves látnivalói: a Hold, a Vénusz és Jupiter.

       

      CSI: SN Ia – Egyetlen fehér törpe a gyanúsított

      Archív röntgenadatok alapján csak egyetlen fehér törpe felelős egy kb. kétezer évvel ezelőtti Ia típusú szupernóva-robbanásért. Az új eredmény szerint a katasztrófát nem okozhatta két fehér törpe összeolvadása.

       

      A mágneses tér hatása a csillagkeletkezésre

      Egy új kutatás szerint a mágneses tér minden méretskálán, a több száz fényévestől a fényév töredékéig alapvető, általában a gravitáció ellenében dolgozó hatást gyakorol a csillagkeletkezési folyamatokra.

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Hortobágyi csillagásztábor: meghosszabbított jelentkezési határidő

    Ahol a Tejút valóban horizonttól horizontig látszik! Idei ifjúsági táborunkat a Hortobágyi Nemzeti Park Fecskeház erdei házban tartjuk, július 11-16. között, a 14-19 éves korosztály számára a Fény Nemzetközi Évében. Jelentkezési/befizetési határidő: július 5.

     

    2015-ben is szökik a másodperc

    2015. július 1-jén, magyar idő szerint hajnali 2 órakor ismét szökőmásodpercet kell időszámításunkba iktatnunk. Legutóbb három évvel ezelőtt, 2012. július 1-jén került sor hasonló lép(tet)ésre.
     

    A Naprendszerben a helyzet egyre fokozódik

    Alig győzzük kapkodni a fejünket a kisbolygók főöve és a Kuiper-öv között, ahol a Ceres és a Pluto közelébe érkező szondáink szinte naponta küldik az újabb és újabb remek felvételeket.
     

    Nincs porgyűrű a Pluto körül

    Jó hír a New Horizons számára: magyar kutatók a Herschel-űrtávcső segítségével kerestek, de nem találtak porgyűrűt a törpebolygó körül.
     

    Így alakulhatott ki a Rosetta “gumikacsa” üstököse

    A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös magjának két összetevőből történt összeállását számítógépes szimuláció segítségével modellezték, az eredmények szerint kis sebességgel történt, lágy ütközéssel állt össze két kis jeges-poros összetevő.
     

    A New Horizons felvételei változatos felszínű Plutót mutatnak

    A NASA New Horizons szondája egyre közeledik a Plutóhoz, és friss felvételein a törpebolygó változatos és összetett felszíne egyre jobban kezd látszani.
     

    Kepler-138b, avagy hogyan mérjük meg egy Földnél kisebb exobolygó tömegét

    Újabb határt sikerült áttörni a Kepler-űrtávcső segítségével: először mérték meg egy Földnél kisebb, Marshoz hasonló exobolygó tömegét.
     

    Egyre részletesebben látjuk a Ceres titokzatos fényes kettős foltját

    A Ceres titokzatos fényes kettős foltja egyre jobban látszik a Dawn-szonda felvételein, de igazából még mindig nem tudjuk, hogy mi az és hogyan alakult ki. Egyik elképzelés szerint egy friss becsapódás nyomán a felszínre került vízjégfoltokról lehet szó.
     

    Határ a csillagos ég – észlelési pályázat középiskolásoknak

    Ha szeretnél egy hétvégét az ország legnagyobb távcsövei közt tölteni, ha kedveled a színes csillagászati felvételeket, és 14-18 év közötti középiskolás diák vagy, ez a felhívás pont neked szól!
     

    Aktív vulkáni tevékenység a Vénuszon

    Egy nemzetközi kutatócsoport a Venus Express küldetés adatainak kombinálásával az eddigi legjobb bizonyítékot találta arra, hogy a szomszédos bolygón is aktív vulkáni tevékenység zajlik.

     

    Megtalálták az “elveszett” Philae leszállóegységet!

    Nagy valószínűséggel megtalálták a Rosetta leszállóegységét az üstökösmag felszínének egy sötét zugában. Továbbra sincs rádiókapcsolat a szonda és a leszállóegység között, de az augusztusi napközelségig van remény a Philae akkumulátorainak feltöltődésére.

     

    Rövid aktivitási ciklusok Kepler-adatokban

    Az MTA CSFK CSI kutatói a rotációs periódus változásából kilenc késői színképtípusú, de gyorsan forgó csillagnál mutatták ki aktivitási ciklus jelenlétét a Kepler-űrtávcső adatai alapján.

     

    Nagyüzem a Naprendszerben

    A Naprendszer különböző égitestjeit ostromló űrszondákkal kapcsolatban az elmúlt két napban három érdekes hír is napvilágot látott.

     

    Különleges fedési kettőst fedeztek fel magyar kutatók: négy óránként szinte eltűnik

    A valószínűleg már a fehér törpe állapot felé tartó forró szubtörpe főkomponensből és az erősen besugárzott vörös törpe kísérőből álló kettős rendszer elsődleges fedése a legmélyebb a hasonló objektumok között.

     

    Elhunyt Ill Márton

    Május 17-én, életének 85. évében, távol szülőföldjétől, Kanadában elhunyt Dr. Ill Márton csillagász. Egy kalandos és küzdelmekkel teli életút végére került megmásíthatatlanul pont.

     

    Újabb bizonyítékok arra, hogyan robbannak a távolságmérésben használt szupernóvák

    Az Ia szupernóvák alapvető szerepet játszanak a kozmikus távolságok skálázásában, ezért nagyon fontos lenne a robbanás okának ismerete. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ezt egy modell nem írja le, legalább két altípus létezik.

     

    A Neptunuszt és holdjait is megfigyelte a K2

    A Kepler-űrtávcső immár messze nem csak az exobolygókat kutatja: idén tavasszal a Neptunusz és holdjainak táncát is végigkövette.

     

    Óriási halót detektált a Hubble az Androméda-köd körül

    A Hubble-űrtávcső öt évnyi archív spektroszkópiai adatai szerint az Androméda-ködöt övező szinte láthatatlan haló mérete hatszor, tömege pedig mintegy ezerszer akkora, mint azt a korábbi megfigyelések alapján gondolták.

     

    Tizenegy szökevénygalaxist találtak

    Jelenleg körülbelül két tucatnyi szökevénycsillagot ismerünk, sőt egy csillaghalmazt is, amelyek örökre elhagyták gazdagalaxisukat. Orosz kutatók most 11 szökevénygalaxist azonosítottak, amelyek galaxishalmazukból távoztak.

     

    Az első csillagokat tartalmazó nagyon fényes galaxist találtak

    Az ESO VLT távcsőrendszerével felfedezett és Cristiano Ronaldoról elnevezett távoli galaxis háromszor fényesebb, mint az eddigi rekorder és valószínűleg univerzumunk legelső csillagaiból áll.

     

    KIC 9533489: így rezgesd a csillagodat

    Magyar kutatók egy ún. hibrid pulzáló változócsillag részletes vizsgálatát végezték el. A KIC 9533489 jelű Kepler-objektum egyszerre mutat δ Scuti, illetve γ Doradus típusú változócsillagokra jellemző pulzációs frekvenciákat.

     

    MÁ­Zas exo­hol­dak

    Dobos Vera amerikai kollégájával a korábbiaknál pontosabb modell alapján vizsgálta a Naprendszeren kívüli, ma még csak elméletben létező holdak fűtési mechanizmusát, ami a folyékony víz jelenlétére is hatással lehet.

     

    Mennyi is a Tejútrendszer tömege?

    Lassan felbomló gömbhalmazokból képződő csillagáramok segítségével az eddigiekhez képest sokkal nagyobb pontossággal sikerült meghatározni Tejútrendszerünk tömegét és a Nap benne elfoglalt pozícióját.

     

    Májusi Meteor aranyat ér

    Miről ír a májusi Meteor? Sarki fény, napfogyatkozás, robbanó tűzgömb – a tavasz ritka égi látványosságai mellett a csillagászat, az amatőrcsillagászat hírei, eseményei a Meteor májusi számában.

     

    Váratlan porkitörés az üstökös árnyékos oldalán

    A Rosetta-szonda a 67P/Churyumov-Gerasimenko rendszeres fotózása közben egy váratlan porkitörést rögzített az üstökösmag éjszakai, sötét oldalánál.

     

    A gömbhalmazok sötét oldala

    Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett spektroszkópiai észlelések alapján új típusú gömbhalmazokat fedeztek fel a Centaurus A óriásgalaxis körül, melyek tömege sokkal nagyobb, mint a normál társaiké.

     

    Csillagaktivitás jeleit nézhették exobolygónak

    Egy új vizsgálat szerint a tavaly Kapteyn csillaga körül detektált két exobolygó közül a lakhatósági zónába képzelt planéta nem létezik, a neki tulajdonított jelet csak a csillag aktivitása okozza.

     

    A NASA újragondolta a Mars körüli forgalomirányítási rendszerét

    A NASA javított a Mars körül tevékenykedő űreszközök követési, manővertervezési és kommunikációs protokolljain annak érdekében, hogy a különböző pályákon keringő egységek ne kerülhessenek túlságosan közel egymáshoz.

     

    Nincs saját mágneses tere a Rosetta üstökösének

    A Rosetta-szonda és annak leszállóegysége mérései szerint a célüstökös magjának nincs saját mágneses tere, tehát egy nem mágnesezett kis égitestről van szó. Az üstökösmag közelében csak a napszélplazma által szállított mágneses tér mutatható ki.

     
    • Magyarország megújul