• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      Állatövi fény a februári estében

      Péntek, 13. A februárban szokatlan derült időben szinte világít az állatövi fény hatalmas háromszöge. Örökítsük meg!

       
    • Viharos múltja volt az Andromeda-ködnek

      A korong különböző csillagpopulációinak részletes vizsgálata alapján az Andromeda-köd kicsi galaxisokkal történő múltbeli összeolvadása valószínűleg sokkal viharosabb körülmények között zajlott, mint a Tejútrendszer esetében.

       

      Új törpegalaxist találtak a Lokális Csoportban

      Orosz és amerikai kutatók a Tejútrendszert és az Androméda-ködöt is magába foglaló ún. Lokális Csoport újabb tagját fedezték fel. Az izolált törpegalaxis körülbelül 7 millió fényév távolságban helyezkedik el.

       

      Kisbolygós nagyüzem a Naprendszerben

      Az utóbbi években oly népszerű apró égitestek fontosságát jól mutatja, hogy 67P saga mellett az elmúlt napokban két űrszonda érkezéséről és egy indításáról érkeztek fontos hírek, amelyek mind kisbolygók kutatására lettek tervezve.

       

      Viharos szelek formálják a Titan homokdűnéit

      Szélcsatornában elvégzett hosszú kísérletsorozat alapján a Szaturnusz óriásholdjának homokdűnéit alakító szelek sebességének legalább ötven százalékkal nagyobbnak kell lenni annál, mint amit a kutatók korábban gondoltak.

       

      Mi történik a Tejútrendszer magjában?

      Egy német vezetésű kutatócsoport új észlelési eredményeket közölt a Tejútrendszer centrumában még 2011-ben felfedezett G2 jelű gázködről, ami nagy valószínűséggel egy nagyobb gázáram része lehet.

       

      Állatövi fényt detektáltak kilenc közeli csillag körül

      Az ESO VLTI interferométerével egy nemzetközi kutatócsoport nagy mennyiségű por által tükrözött ún. állatövi fényt detektált kilenc közeli csillag lakhatósági zónájának közelében.

       

      Bolygókeletkezés egy kettőscsillag rendszerében: gázáram köti össze a külső és belső korongot

      Az ALMA antennarendszer adatai alapján egy kettőscsillag körüli külső, nagy tömegű anyagkorongból a rendszer belső tartományai felé tartó gázáramot detektáltak francia kutatók, aminek szerepe lehet a bolygóképződésben is.

       

      A Benešov-meteorit rejtélye

      2014 október 14-én több külföldi csillagászati hírportál beszámolt a Benešov közelében 20 éve felrobbant híres tűzgömb napjainkban megtalált meteorit-darabjairól, nagy izgalmat keltve a világ meteoritikai közösségében.

       

      Mér­ge­ző a Ti­tan dé­li pó­lu­sa fe­lett ör­vény­lő fel­hő

      A Cassini űrszonda adatai alapján a legnagyobb Szaturnusz-hold déli pólusa közelében két évvel ezelőtt felfedezett felhő örvénylő anyaga a vártnál jóval hidegebb, ráadásul pedig még mérgező is.

       

      A földi víz idősebb a Napnál

      A földi élet létrejöttében és fejlődésében alapvető szerepet játszó víz egy része egy új kutatási eredmény szerint jég formájában került a csillagközi térből a Naprendszerünk területére, még annak kialakulása előtt.

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    A Titanon elképzelhető életformát modelleztek

    A Cornell University kutatói egy olyan sejtmembránt modelleztek, amely a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan barátságtalan, -180 °C-os, oxigénmentes környezetének metántengereiben is működőképes lehet.
     

    Egy százalékot a csillagászatnak is!

    Az SZJA 1%-ából származó felajánlások immár hagyományosan egyesületünk legfontosabb és legértékesebb bevételi forrásai közé számítanak, hiszen azt a bizalmat is megmutatják, amivel a csillagászat barátai kitüntetik a Magyar Csillagászati Egyesületet.
     

    Rejtélyes kettős fényes folt látszik a Ceres törpebolygón

    A Dawn űrszonda legújabb felvételein a Ceres nevezetes fényes foltja kettősnek bizonyult. A bizarr látvány magyarázata egyelőre teljesen bizonytalan.
     

    A nóvarobbanások lehetnek az univerzum legnagyobb lítiumgyárai

    A Nova Del 2013 részletes spektroszkópiai vizsgálata alapján japán csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a nóvarobbanások lehetnek a legnagyobb lítiumgyárak az univerzumban.

     

    A bolygóvadász visszatért: 36 új bolygójelölt a K2-től

    A K2 küldetés ott folytatja, ahol a Kepler abbahagyta: három tucat bolygójelöltet azonosítottak az első tudományos kampány adataiból.

     

    Hetvenezer év után “kapták el” a kozmikus behatolót

    Egy nemzetközi kutatócsoport szerint egy nemrégiben felfedezett halvány objektum, Scholz csillaga 70 ezer évvel ezelőtt annyira megközelítette a Naprendszerünket, mint semmilyen más csillag előtte, azóta, vagy a belátható jövőben.

     

    A Titan zajtalanított tavai

    A Cassini által készített radarfelvételek nagyon hasznosak voltak ugyan, de nem voltak túl esztétikusak. Eddig.

     

    Ultraibolyában sugárzó burok egy haldokló csillag körül

    Újabb felfúvódott vörös óriáscsillag körül fedeztek fel ultraibolyában látszó levált gázburkot. Az U Hydrae tömegvesztésének részletes vizsgálatai Napunk jövőjébe is pillantást adnak.

     

    Százmillió évvel később születhettek az első csillagok

    A Planck-űrszonda most nyilvánosságra hozott új mérésein alapuló eredmények szerint az univerzum első csillaggenerációja mintegy százmillió évvel később jött létre, mint azt eddig gondolták.

     

    Egy közeli vörös törpe három fedési szuperfölddel: akcióban a K2

    Egzotikus hármas bolygórendszert fedeztek fel a Kepler-űrtávcső meghosszabbított programja során. A viszonylag közeli vörös törpe központi csillag körül három fedési szuperföld kering, melyek a Földtől másfélszer-tízszer nagyobb besugárzást kapnak.

     

    Szivar a LOFAR-ral: így fest a Messier 82 nagyon hosszú hullámhosszakon

    A négy európai országban elterülő LOFAR rádióantenna-hálózat segítségével az eddigi legélesebb felvételt sikerült előállítani a nagyon hosszú hullámhosszú rádiótartományban a csillagontó galaxisról.

     

    Közelkép a Rosetta üstököséről: egy új világ izgalmas részletei

    Kezdjük megismerni a Rosetta célüstökösét, az üstökösmag felszínének változatos formáit, amelyek tizenkilenc régiót alkotnak és öt nagy geológiai csoportba sorolhatók. A mintegy tízmilliárd tonna tömegű üstökösmag belsejében kisebb-nagyobb üregek találhatók.

     

    Egy balszerencsés csillag végnapjai

    Nagy valószínűséggel egy gigászi fekete lyuk által széttépett csillag maradványainak sugárzását sikerült megfigyelnie egy amerikai kutatócsoportnak. Az eredményeket közlő cikk vezető szerzője Vinkó József magyar csillagász.

     

    Okozhat-e tömeges kihalási eseményeket a sötét anyag?

    Egy amerikai biológus szerint Naprendszerünk Tejútrendszer fősíkján való áthaladásai közvetlenül és jelentős mértékben hozzájárulhatnak a tömeges kihalási eseményekhez vezető csillagászati és geológiai folyamatokhoz.

     

    Holland-magyar kisbolygó közelít bolygónk felé

    Az egy héttel ezelőtt holland-magyar koprodukcióban felfedezett 2015 CA40 jelű földsúroló kisbolygó hétfőn este 2,4 millió km-re halad el bolygónk mellett.

     

    Látványos felvételeket küldtek a Ceres és a Pluto felé közeledő űrszondák

    A Ceres és Plútó törpebolygók felé közeledő amerikai Dawn, illetve New Horizons űrszondák felvételein egyre több részletet ismerhetünk meg bolygórendszerünk távoli kis égitestjeiről.

     

    “Csillagközi” technológia és a forgó fekete lyukak

    Az Oscar-díjra is jelölt Csillagok között c. film készítőinek vizuális effektusokért felelős csoportja egy szakcikkben enged bepillantást a forgó fekete lyukaknak a mozi újszerű, realisztikus látványvilágát megalapozó fizikájába.

     

    Katasztrófában fog végződni a csillagkeringő

    Egy planetáris ködben felfedezték az eddigi legnagyobb tömegű, fehér törpékből álló csillagpárt, amelynek tagjai, egymáshoz egyre közelebb keringve, kb. 700 millió éven belül egy szupernóva-robbanásban fognak összeolvadni.

     

    Fényes folt a Ceres felszínén – mi lehet az?

    A Ceres felé közeledő amerikai Dawn űrszonda egyre élesebben látja a kis égitest felszínét és annak feltűnően fényes és rejtélyes alakzatát. A szonda közelebbi vizsgálatai fognak fényt deríteni ennek a titokzatos felszíni formációnak a mibenlétére.

     

    Nemzetközi asztrotájkép kiállítás Pécsett

    A világ éjszakai arcát bemutató kollekció a Zsolnay Kulturális Negyedben mutatkozik be.

     

    Cefeidákat találtak a Tejútrendszer túloldalán

    Honfitársunk, Dékány István vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a VISTA infravörös távcsővel “átnézett” nemcsak a Trifid-ködön, de még a galaktikus centrumon is, ami mögött két klasszikus cefeida változócsillagot találtak.

     

    Védtelenül állta a Titan a szuperszonikus napszelet

    A Szaturnusz legnagyobb holdjának nincs globális mágneses tere, így a napszél ellen csak az anyabolygóé védi, időnként azonban kikerül a pajzs alól. Ekkor viszont pont úgy viselkedik, mint a Vénusz, a Mars vagy az üstökösök.

     

    Becsapódási kráterhármast találtak a Marson

    A NASA Mars körüli pályán keringő MRO szondájának felvételein egy összetett, tripla krátert találtak, amit egy hármas kisbolygó vagy üstökösmag becsapódása hozhatott létre az Elysium-síkságból kiemelkedő Tartarus-hegység közelében.

     
    • Magyarország megújul