• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál

    Lefotózta a MESSENGER a Merkúr jegét

    Az űrszondának sikerült megpillantania a Merkúr örökké sötét krátereinek mélyén rejtőző vízjég-lerakódásokat. A jég kinézete és mennyisége azt sejteti, hogy a lerakódások viszonylag fiatalok lehetnek.
     

    Magyar csillagászok eredménye: a marsi üstökös a Herschel-űrtávcső szemén át

    Amatőr-profi együttműködés felsőfokon: még 2013 elején infravörös mérések készültek a hétvégén a Mars mellett elhaladt Siding Spring-üstökösről, amelyek alapján jellemezhető volt az aktivitás nagy naptávolságban. A kutatás vezetője Kiss Csaba magyar csillagász.
     

    Marsközelben a Siding Spring-üstökös!

    Vasárnap este fél kilenc előtt a C/2013 A1 (Siding Spring)-üstökös elhalad a Mars mellett, ami minden idők legjelentősebb üstökös-bolygó közelítése lesz.
     

    A Mars, ahogyan még soha nem láttuk

    Nem egészen egy hónap után megérkeztek a NASA MAVEN űrszondájának első adatai a Mars felsőlégköréről. Az ultraibolya képek a vörös bolygót körülvevő oxigén-, szén- és hidrogénkoronát mutatják.
     

    Szél­ső­sé­ges idő­já­rást tér­ké­pez­tek fel egy ex­o­boly­gón

    Egy amerikai kutatókból álló csoport a Hubble-űrtávcső észlelései alapján elkészítette az eddigi legrészletesebb hőmérsékleti és vízpára-eloszlási térképet egy távoli planéta szélsőséges paraméterekkel rendelkező légköréről.
     

    Láthatatlan kráter a Lutetián

    A Rosetta-űrszonda fotóin látható barázdák elrendezése arra utal, hogy a Lutetia feltérképezetlen oldalán is léteznie kell egy nagyméretű becsapódási kráternek.

     

    Elhunyt Ponori Thewrewk Aurél

    Életének 94. évében elhunyt Ponori Thewrewk Aurél, az MCSE örökös tiszteletbeli elnöke, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatója.

     

    Ha­tal­mas ener­gia­ki­tö­rést ész­lel­tek egy kö­ze­li vö­rös tör­pén

    A Swift űrtávcső egy közeli vörös törpén ennél a csillagtípusnál eddig soha nem látott nagyságú energiakitörést észlelt, körülbelül tízezerszer intenzívebbet, mint a valaha megfigyelt legnagyobb napfler.

     

    Az in­di­ai szon­da is pá­lyá­ra állt a Mars kö­rül

    Az amerikai után röviddel az indiai Mars-szonda is megérkezett a vörös bolygóhoz és már felvételt is továbbított a felszínről a földi irányítóközpontba, amelynek vezetője szerint az űreszköz minden rendszere jól működik.

     

    Szakkörök – szinte mindenkinek!

    Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló nem csak bemutató csillagvizsgáló, hanem igazi közösségi csillagda is. Az érdeklődők a legkülönfélébb szakkörökben tanulhatnak, oszthatják meg tapasztalataikat a hasonló érdeklődésűekkel.

     

    Gyorshír: meg­ér­ke­zett a Mars­hoz a NA­SA MA­VEN szon­dá­ja

    Megérkezett a vörös bolygóhoz a NASA MAVEN űrszondája, amelynek legfontosabb célja, hogy minden eddiginél részletesebben tanulmányozza a Mars légkörének felső, ritka rétegeit.

     

    Magyar fotók az APOD-on

    Hazánk asztrofotósai immár rendszeres szereplői a NASA honlapjának, az itt megjelent képek, nemzetközi viszonylatban mérve is, presztízsértékűek.

     

    Nem csak a Tej­út­rend­szer­ben ke­vés a lí­ti­um

    Az ESO VLT távcsőegyüttes műszereivel végzett új spektroszkópiai mérések alapján nem csak Tejútrendszerünk csillagaiban kevés a lítium, egy nem a Galaxishoz tartozó gömbhalmaz objektumaiból is hiányzik a könnyű elem.

     

    Hu­szon­egy évig rej­tőz­kö­dött a rob­ba­nást túl­élő kí­sé­rő

    Huszonegy évvel a kataklizma után sikerült detektálni az M81 spirálgalaxisban 1993-ban feltűnt és SN 1993J jelzésűként ismert szupernóva-robbanás túlélő kísérőcsillagát, amely fontos szerepet játszott az eseményhez vezető folyamatban.

     

    Megjósolták és tényleg: kimutatták a radioaktív kobaltot egy szupernóva-robbanás után

    Orosz kutatók vezetésével az INTEGRAL űrteleszkóp adatai alapján először detektálták a radioaktív kobaltizotópot egy szupernóva, az SN 2014J maradványában, igazolva így a robbanásokra vonatkozó elmélet állításait.

     

    Mi hajtja a csillaggyárakat?

    Az óriás fekete lyukak nem csak pusztítanak: sikerült kimutatni, hogy a csillagközi anyag felkavarásával a csillagkeletkezést is képesek működtetni a galaxisukban.

     

    Az exobolygó-légkörök rejtélyes világa

    Egy naprendszer két bolygójának légkörét is egyszerre figyelték meg a Gemini Planet Imagerrel. A tanulság: sok mindent nem tudunk még az exobolygó-atmoszférákról.

     

    Leszállás november 12-én! A Rosetta lenyűgöző új képei az üstökösmagról

    A Rosetta leszállóegysége a legújabb tervek szerint 2014. november 12-én száll majd le az üstökösmag felszínére. A legújabb felvételeken egyre érdekesebb felszíni részletekre derül fény, miközben elkészült a mag első geomorfológiai térképe is.

     

    Inflációs kozmológia kontra BICEP2: ki hull a porba?

    Közzétették a Planck-űrszonda eredményeit az égbolton látszó csillagközi por mennyiségéről, és az ősi gravitációs hullámok jeleire mért hatásáról. Paradox módon, ami nem jelent jót a BICEP2 kollaborációnak, az jót jelenthet magának az inflációs kozmológiának.

     

    A Tej­út­rend­szer 219 mil­lió csil­la­ga egyet­len ka­ta­ló­gus­ban

    A Tejútrendszer északi részének 219 millió csillagát listázza az a katalógus, amelyet a University of Hertfordshire kutatóinak vezetésével állítottak össze a kanári-szigeteki INT távcsővel végzett felmérés eredményeként.

     

    Holdakat lát a Horizons

    A New Horizons szonda csak jövő júliusban éri el célpontját, ám nagyfelbontású kamerájával már egy évvel korábban, 429 millió km távolságból képes volt detektálni a Pluto legnagyobb holdját.

     

    Ide fog leszállni először ember készítette eszköz egy üstökösmagon

    Kijelölték a Rosetta leszállóegysége számára a legbiztonságosabbnak tűnő helyet a 67P magján.  A november 11-re tervezett leszállás sikeréért magyar szakemberek is szurkolnak, mert munkájukkal jelentősen hozzájárultak a Rosetta program előkészítéséhez és eddigi eredményeihez.

     

    Megvan a Gaia első szupernóvája!

    Egy hónapnyi működés után már egy fehér törpe felrobbanását is rögzítette az égboltot feltérképező űrtávcső egy távoli galaxisban. A várakozások szerint hamarosan akár naponta is újabbakat fog találni.

     

    Új kozmikus “postacímünk”: Tejútrendszer, Lokális Halmaz, Laniakea

    Egy friss kutatási eredmény szerint Galaxisunk egy, a korábbinál becsültnél csaknem százszor nagyobb méretű szuperhalmaz, a Laniakea tagja.

     

    Nagy ütközés egy másik csillag körül

    A Spitzer-űrtávcső egy hatalmas porfelhő jelenlétét észlelte egy fiatal csillag körül. A porfelhő egy nagy becsapódás nyoma lehetett, amely a kőzetbolygók végső kinézetét is alakítja.

     
    • Magyarország megújul