• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      Leonida-zápor

      Villózott az ég, különös lilás-kékes fénnyel világították meg egy-egy pillanatra az egyre csak záporozó tűzgömbök a tájat. Megérkeztek a Leonidák 1998. november 16-án este.

       
    • Bolygókeletkezés egy kettőscsillag rendszerében: gázáram köti össze a külső és belső korongot

      Az ALMA antennarendszer adatai alapján egy kettőscsillag körüli külső, nagy tömegű anyagkorongból a rendszer belső tartományai felé tartó gázáramot detektáltak francia kutatók, aminek szerepe lehet a bolygóképződésben is.

       

      A Benešov-meteorit rejtélye

      2014 október 14-én több külföldi csillagászati hírportál beszámolt a Benešov közelében 20 éve felrobbant híres tűzgömb napjainkban megtalált meteorit-darabjairól, nagy izgalmat keltve a világ meteoritikai közösségében.

       

      Mér­ge­ző a Ti­tan dé­li pó­lu­sa fe­lett ör­vény­lő fel­hő

      A Cassini űrszonda adatai alapján a legnagyobb Szaturnusz-hold déli pólusa közelében két évvel ezelőtt felfedezett felhő örvénylő anyaga a vártnál jóval hidegebb, ráadásul pedig még mérgező is.

       

      A földi víz idősebb a Napnál

      A földi élet létrejöttében és fejlődésében alapvető szerepet játszó víz egy része egy új kutatási eredmény szerint jég formájában került a csillagközi térből a Naprendszerünk területére, még annak kialakulása előtt.

       

      Bolygóközi küldetésre indul az ISEE-3

      Öreg űrszonda nem gyorsvonat: az üzemanyagrendszer problémája miatt nem sikerült módosítani az ISEE-3 pályáját. Azért így is sikeresen elindult az első bolygóközi közösségi űrprogram.

       

      A szuperhold-illúzió

      Ismét itt a szuperhold! Kicsit nagyobb, kicsit fényesebb, de ezt senki nem képes érzékelni. Hacsak nem figyelmeztet rá a bulvármédia.

       

      Kozmikus időgép: pillantás a Nap keletkezését megelőző időszakba

      Meteoritok elemzéséből kiderült, hogy a molekulafelhőt, amelyből a Naprendszer kialakult, utoljára egy szupernóva és egy vörös óriáscsillag gazdagította nehéz elemekkel. Utóbbi ráadásul mindössze néhány tízmillió évvel a Nap születése előtt történt.

       

      Prométheusz 2014: pályázati eredményhirdetés

      Megszületett a zsűri döntése a Prométheusz 2014 diákpályázatra beérkezett pályaművek alapján. A nyertes diák- és egyetemista csapatokat vendégül látjuk a Piszkéstetői Obszervatóriumban augusztus folyamán.

       

      Bruce Willis? Chuck Norris? Ugyan már: Tim Howard!

      A labdarúgó világbajnokság és a csillagászat viszonylag messze állt egymástól, egészen a tegnap esti fantasztikus kapusteljesítményt hozó Belgium-USA mérkőzésig.

       

      Nyári csillagászati szakkör fiataloknak

      Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló szakköre – akárcsak a csillagvizsgáló – nem tart nyári szünetet, csütörtökönként 18 órától várjuk a csillagászat iránt érdeklődő fiatalokat (elsősorban a 14-19 éves korosztályt).

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Mi­ért nem om­lott össze az univerzum az ősrobbanás után?

    Egy új eredmény megmagyarázhatja, hogy miért nem omlott össze az univerzumunk közvetlenül az ősrobbanás után, holott a Higgs-bozonnal kapcsolatos kutatások erre a forgatókönyvre utaltak.
     

    A Blazskó-effektus továbbra is rejtély

    Még a Kepler-űrtávcső négy évet felölelő adatai sem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy eldőljön: van-e káosz az RR Lyrae csillagok rejtélyes fényváltozásai mögött.
     

    Kezdők szerencséje – a 67P felfedezésének története

    A Rosetta-Philae páros célpontját két fiatal, ukrán születésű szovjet csillagász fedezte fel 1969-ben. A Philae leszállása előtt az ESA interjút készített mindkét kutatóval.
     

    Lefényképezték a korai Naprendszer hasonmását

    A University of Arizona kutatói – köztük honfitársunk, Balog Zoltán – két porgyűrűt és egy nagy, kiterjedt porburkot fedeztek fel egy fiatal csillag körül. Így nézhetett ki a Naprendszerünk is közvetlenül a születése után.
     

    A Philae a kalandos leszállás után “képeslapot” küldött az üstökösmag felszínéről

    Megérkeztek az első képek a Rosetta Philae leszállóegységéről, amelyeket leereszkedése közben, illetve a végül sikeres leszállása után készített az üstökösmagról. A leszállás végső fázisa igen kalandos volt: úgy tűnik, mintha kétszer is visszapattant volna a talajról, mielőtt megállt volna.
     

    Simán leszállt a Philae az üstökösön – európai és egyben magyar űrsiker is!

    2014. november 12-e mérföldkőnek számít majd az űrkutatás, illetve a Naprendszer kutatása történetében: a Rosetta európai űrszonda Philae leszállóegysége simán leszállt az üstökösmag felszínére. A sikerben magyar mérnököknek és kutatóknak is jelentős része van.
     

    Agilkia – ez lett a Rosetta leszállóhelyének új elnevezése

    A Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége számára kijelölt leszállóhely nevet is kapott: Agilkia, a nílusi sziget után. Közben javában folynak az előkészületek a felszíni minilaboratórium leszállására.
     

    Születő bolygórendszert örökített meg az ALMA

    Minden eddiginél részletesebb kép készült a HL Tauri csillagot körbevevő protoplanetáris korongról, amelyben már a fiatal bolygók nyitotta rések is megfigyelhetőek.

     

    Magyar kutató a HST-vel: új ismeretek az ISON-üstökösről

    A tavaly év végére látványosnak ígérkezett, de aztán a Nap közelében sajnos szétesett ISON-üstökös magjának méretét és lehetséges tengelykörüli forgási idejét sikerült még jóval az üstökös napközelsége előtt meghatározni a Hubble-űrtávcsővel.

     

    Hogyan keletkezik a nóvák gamma-sugárzása?

    Erre a kérdésre kereste a választ egy magyar csillagásszal is “megerősített” kutatócsoport – a rádiótartományban. Publikációjuk a rangos Nature folyóiratban jelent meg.

     

    A Rosetta üstököse egyre aktívabb és látványos porsugarakat dob ki magából

    A Naphoz közeledve a Rosetta űrszonda célüstököse egyre aktívabb, így a szonda képfelvevői látványos felvételeket készítenek a magból induló porkiáramlásokról.

     

    Bolygó után üstököscsaládokat is találtak a kö­ze­li fiatal csil­lag kö­rül

    Az ESO HARPS spektrográfjának mérései alapján francia csillagászok majdnem 500 egyedi üstököst azonosítottak a β Pictoris csillag körül és azt is megállapították, hogy ezek két családba szerveződnek.

     

    Magyar csillagászok eredménye: a marsi üstökös a Herschel-űrtávcső szemén át

    Amatőr-profi együttműködés felsőfokon: még 2013 elején infravörös mérések készültek a hétvégén a Mars mellett elhaladt Siding Spring-üstökösről, amelyek alapján jellemezhető volt az aktivitás nagy naptávolságban. A kutatás vezetője Kiss Csaba magyar csillagász.

     

    A Mars, ahogyan még soha nem láttuk

    Nem egészen egy hónap után megérkeztek a NASA MAVEN űrszondájának első adatai a Mars felsőlégköréről. Az ultraibolya képek a vörös bolygót körülvevő oxigén-, szén- és hidrogénkoronát mutatják.

     

    Láthatatlan kráter a Lutetián

    A Rosetta-űrszonda fotóin látható barázdák elrendezése arra utal, hogy a Lutetia feltérképezetlen oldalán is léteznie kell egy nagyméretű becsapódási kráternek.

     

    Elhunyt Ponori Thewrewk Aurél

    Életének 94. évében elhunyt Ponori Thewrewk Aurél, az MCSE örökös tiszteletbeli elnöke, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatója.

     

    Ha­tal­mas ener­gia­ki­tö­rést ész­lel­tek egy kö­ze­li vö­rös tör­pén

    A Swift űrtávcső egy közeli vörös törpén ennél a csillagtípusnál eddig soha nem látott nagyságú energiakitörést észlelt, körülbelül tízezerszer intenzívebbet, mint a valaha megfigyelt legnagyobb napfler.

     

    Állatövi fényt detektáltak kilenc közeli csillag körül

    Az ESO VLTI interferométerével egy nemzetközi kutatócsoport nagy mennyiségű por által tükrözött ún. állatövi fényt detektált kilenc közeli csillag lakhatósági zónájának közelében.

     

    Mit tudunk ma a Rosetta üstökösének magjáról?

    Meghatározták a Rosetta űrszonda üstököse magja két alkotórészének méretét a kis égitest felszínének 70%-os feltérképezettsége alapján. Az adatokból előzetesen egyéb paraméterek is kiszámíthatóak voltak.

     

    Végre megvan a New Horizons második célpontja!

    A Hubble-űrtávcső segítségével az utolsó pillanatban sikerült azonosítani egy kisméretű égitestet, amelyet felkereshet az űrszonda, miután elrepült a Pluto mellett. A megközelítésére 2019. januárjában kerül sor.

     

    Gyönyörű felvétel a Hold túlsó oldaláról

    Folytatódik a Hold ostroma. A Chang’e 5T1 a Hold túlsó oldalát és a Földet örökítette meg egy varázslatos felvételen.

     

    Lefotózta a MESSENGER a Merkúr jegét

    Az űrszondának sikerült megpillantania a Merkúr örökké sötét krátereinek mélyén rejtőző vízjég-lerakódásokat. A jég kinézete és mennyisége azt sejteti, hogy a lerakódások viszonylag fiatalok lehetnek.

     

    Marsközelben a Siding Spring-üstökös!

    Vasárnap este fél kilenc előtt a C/2013 A1 (Siding Spring)-üstökös elhalad a Mars mellett, ami minden idők legjelentősebb üstökös-bolygó közelítése lesz.

     

    Szél­ső­sé­ges idő­já­rást tér­ké­pez­tek fel egy ex­o­boly­gón

    Egy amerikai kutatókból álló csoport a Hubble-űrtávcső észlelései alapján elkészítette az eddigi legrészletesebb hőmérsékleti és vízpára-eloszlási térképet egy távoli planéta szélsőséges paraméterekkel rendelkező légköréről.

     

    Mi hajtja a csillaggyárakat?

    Az óriás fekete lyukak nem csak pusztítanak: sikerült kimutatni, hogy a csillagközi anyag felkavarásával a csillagkeletkezést is képesek működtetni a galaxisukban.

     

    Az exobolygó-légkörök rejtélyes világa

    Egy naprendszer két bolygójának légkörét is egyszerre figyelték meg a Gemini Planet Imagerrel. A tanulság: sok mindent nem tudunk még az exobolygó-atmoszférákról.

     

    Leszállás november 12-én! A Rosetta lenyűgöző új képei az üstökösmagról

    A Rosetta leszállóegysége a legújabb tervek szerint 2014. november 12-én száll majd le az üstökösmag felszínére. A legújabb felvételeken egyre érdekesebb felszíni részletekre derül fény, miközben elkészült a mag első geomorfológiai térképe is.

     
    • Magyarország megújul