• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
       

      A hét képe

      Luca-napi tűzgömb

      A szürke, lehangoló decemberi időszakban szinte már lemondtunk az év legszaporább raja, a Geminidák megfigyeléséről, azonban a szerencsés és kitartó észlelők mégis nyomon követhették a nevezetes meteorokat.

       
    • Mi történik a Tejútrendszer magjában?

      Egy német vezetésű kutatócsoport új észlelési eredményeket közölt a Tejútrendszer centrumában még 2011-ben felfedezett G2 jelű gázködről, ami nagy valószínűséggel egy nagyobb gázáram része lehet.

       

      Állatövi fényt detektáltak kilenc közeli csillag körül

      Az ESO VLTI interferométerével egy nemzetközi kutatócsoport nagy mennyiségű por által tükrözött ún. állatövi fényt detektált kilenc közeli csillag lakhatósági zónájának közelében.

       

      Bolygókeletkezés egy kettőscsillag rendszerében: gázáram köti össze a külső és belső korongot

      Az ALMA antennarendszer adatai alapján egy kettőscsillag körüli külső, nagy tömegű anyagkorongból a rendszer belső tartományai felé tartó gázáramot detektáltak francia kutatók, aminek szerepe lehet a bolygóképződésben is.

       

      A Benešov-meteorit rejtélye

      2014 október 14-én több külföldi csillagászati hírportál beszámolt a Benešov közelében 20 éve felrobbant híres tűzgömb napjainkban megtalált meteorit-darabjairól, nagy izgalmat keltve a világ meteoritikai közösségében.

       

      Mér­ge­ző a Ti­tan dé­li pó­lu­sa fe­lett ör­vény­lő fel­hő

      A Cassini űrszonda adatai alapján a legnagyobb Szaturnusz-hold déli pólusa közelében két évvel ezelőtt felfedezett felhő örvénylő anyaga a vártnál jóval hidegebb, ráadásul pedig még mérgező is.

       

      A földi víz idősebb a Napnál

      A földi élet létrejöttében és fejlődésében alapvető szerepet játszó víz egy része egy új kutatási eredmény szerint jég formájában került a csillagközi térből a Naprendszerünk területére, még annak kialakulása előtt.

       

      Bolygóközi küldetésre indul az ISEE-3

      Öreg űrszonda nem gyorsvonat: az üzemanyagrendszer problémája miatt nem sikerült módosítani az ISEE-3 pályáját. Azért így is sikeresen elindult az első bolygóközi közösségi űrprogram.

       

      A szuperhold-illúzió

      Ismét itt a szuperhold! Kicsit nagyobb, kicsit fényesebb, de ezt senki nem képes érzékelni. Hacsak nem figyelmeztet rá a bulvármédia.

       

      Kozmikus időgép: pillantás a Nap keletkezését megelőző időszakba

      Meteoritok elemzéséből kiderült, hogy a molekulafelhőt, amelyből a Naprendszer kialakult, utoljára egy szupernóva és egy vörös óriáscsillag gazdagította nehéz elemekkel. Utóbbi ráadásul mindössze néhány tízmillió évvel a Nap születése előtt történt.

       

      Prométheusz 2014: pályázati eredményhirdetés

      Megszületett a zsűri döntése a Prométheusz 2014 diákpályázatra beérkezett pályaművek alapján. A nyertes diák- és egyetemista csapatokat vendégül látjuk a Piszkéstetői Obszervatóriumban augusztus folyamán.

       
    • Csillagászati helyek, napórák

    Megvan a K2 küldetés első exobolygója!

    A Kepler-űrtávcső ott folytatja, ahol tavaly májusban abbahagyta: már két lendkerékkel is sikerült egy kisméretű exobolygót felfedeznie.
     

    A sötét anyag részecskéjére utaló jelet azonosíthattak

    A Lausanne-i Műszaki Egyetem kutatói olyan, korábban nem ismert jelet azonosítottak az Andromeda-köd és egy galaxishalmaz röntgenspektrumában, amely a sötét anyag egyelőre hipotetikus részecskéjétől származhat.
     

    Látszólag a fénynél tízszer gyorsabban

    Magyar kutatók határozták meg először egy nagyon távoli kvazár belső anyagkifúvásának sebességét, egy három kontinensre kiterjedő rádióteleszkóp-hálózat segítségével.
     

    Kisbolygós nagyüzem a Naprendszerben

    Az utóbbi években oly népszerű apró égitestek fontosságát jól mutatja, hogy 67P saga mellett az elmúlt napokban két űrszonda érkezéséről és egy indításáról érkeztek fontos hírek, amelyek mind kisbolygók kutatására lettek tervezve.

     

    Élet hordozására alkalmatlanok lehetnek a vörös törpék bolygói

    Kis tömegű csillagokhoz közel keringő bolygók az elsődleges célpontjai a Földön kívüli élet lehetséges helyszínei utáni kutatásnak. Egy új szimuláció szerint azonban talán mégsem annyira ígéretesek, mint eddig gondolták.

     

    Megjelent! Meteor csillagászati évkönyv 2015

    Csillagászati évkönyvünk 2015-re szóló kötetében részletes előrejelzéseket adunk a következő évben várható csillagászati jelenségekről, és áttekintést a közelmúlt csillagászati eredményeiről. A kötet szerzői között ismét a legjobb hazai szakembereket és a téma iránt elkötelezett, tapasztalt amatőrcsillagászokat találjuk.

     

    Biológiai aktivitás nyomai egy marsi meteoritban?

    Létezett-e a vörös bolygón valaha élet? Vagy talán még most is létezhet? Egy Marsról származó meteorit megint felfűtheti a régi vitát, mivel egy nemzetközi kutatócsoport biológiai aktivitás nyomait fedezte fel benne.

     

    Kozmikus délibáb: négyszer látszik egy csillag robbanása!

    A Hubble-űrtávcső segítségével először sikerült megörökíteni egy távoli szupernóva gravitációs lencsézéssel létrejött, négy különböző képét.

     

    Mi­ért nem om­lott össze az univerzum az ősrobbanás után?

    Egy új eredmény megmagyarázhatja, hogy miért nem omlott össze az univerzumunk közvetlenül az ősrobbanás után, holott a Higgs-bozonnal kapcsolatos kutatások erre a forgatókönyvre utaltak.

     

    Kezdők szerencséje – a 67P felfedezésének története

    A Rosetta-Philae páros célpontját két fiatal, ukrán születésű szovjet csillagász fedezte fel 1969-ben. A Philae leszállása előtt az ESA interjút készített mindkét kutatóval.

     

    A Philae a kalandos leszállás után “képeslapot” küldött az üstökösmag felszínéről

    Megérkeztek az első képek a Rosetta Philae leszállóegységéről, amelyeket leereszkedése közben, illetve a végül sikeres leszállása után készített az üstökösmagról. A leszállás végső fázisa igen kalandos volt: úgy tűnik, mintha kétszer is visszapattant volna a talajról, mielőtt megállt volna.

     

    Agilkia – ez lett a Rosetta leszállóhelyének új elnevezése

    A Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége számára kijelölt leszállóhely nevet is kapott: Agilkia, a nílusi sziget után. Közben javában folynak az előkészületek a felszíni minilaboratórium leszállására.

     

    Magyar kutató a HST-vel: új ismeretek az ISON-üstökösről

    A tavaly év végére látványosnak ígérkezett, de aztán a Nap közelében sajnos szétesett ISON-üstökös magjának méretét és lehetséges tengelykörüli forgási idejét sikerült még jóval az üstökös napközelsége előtt meghatározni a Hubble-űrtávcsővel.

     

    Viharos szelek formálják a Titan homokdűnéit

    Szélcsatornában elvégzett hosszú kísérletsorozat alapján a Szaturnusz óriásholdjának homokdűnéit alakító szelek sebességének legalább ötven százalékkal nagyobbnak kell lenni annál, mint amit a kutatók korábban gondoltak.

     

    Továbbra is rejtély, hogyan születtek a gömbhalmazok

    A Fornax-törpegalaxisnak ugyanolyan gömbhalmazai vannak, mint a Tejútrendszernek – ez viszont azt jelenti, hogy nem keletkezhettek a jelenleg feltételezett módon.

     

    A Vesta kisbolygó geológiája

    A Dawn űrszonda közel egy éven át keringett a második legnagyobb főövi kisbolygó, a Vesta körül, melynek eredményeként részletes geológiai térképet készíthettünk erről a különleges égitestről.

     

    Szauron szemével pontosabb a távolság

    A Keck teleszkópok interferometrikus üzemmódjában egy új eljárásnak köszönhetően sokkal pontosabban sikerült megmérni a “Szauron szeme” néven is ismert NGC 4151 jelű galaxis távolságát.

     

    Húsz év légköri robbanásai

    Földünk légkörének több praktikus haszna van, többek között az is, hogy megvéd minket a kisebb, és egy határig a nagyobb kozmikus jövevényektől.

     

    A Blazskó-effektus továbbra is rejtély

    Még a Kepler-űrtávcső négy évet felölelő adatai sem bizonyultak elégségesnek ahhoz, hogy eldőljön: van-e káosz az RR Lyrae csillagok rejtélyes fényváltozásai mögött.

     

    Lefényképezték a korai Naprendszer hasonmását

    A University of Arizona kutatói – köztük honfitársunk, Balog Zoltán – két porgyűrűt és egy nagy, kiterjedt porburkot fedeztek fel egy fiatal csillag körül. Így nézhetett ki a Naprendszerünk is közvetlenül a születése után.

     

    Simán leszállt a Philae az üstökösön – európai és egyben magyar űrsiker is!

    2014. november 12-e mérföldkőnek számít majd az űrkutatás, illetve a Naprendszer kutatása történetében: a Rosetta európai űrszonda Philae leszállóegysége simán leszállt az üstökösmag felszínére. A sikerben magyar mérnököknek és kutatóknak is jelentős része van.

     

    Születő bolygórendszert örökített meg az ALMA

    Minden eddiginél részletesebb kép készült a HL Tauri csillagot körbevevő protoplanetáris korongról, amelyben már a fiatal bolygók nyitotta rések is megfigyelhetőek.

     

    Mit tudunk ma a Rosetta üstökösének magjáról?

    Meghatározták a Rosetta űrszonda üstököse magja két alkotórészének méretét a kis égitest felszínének 70%-os feltérképezettsége alapján. Az adatokból előzetesen egyéb paraméterek is kiszámíthatóak voltak.

     
    • Magyarország megújul