• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Havi archívum: május 2010

    Zűrös múltú bolygórendszer

    Az üpszilon Andromedae rendszerének példája azt mutatja, hogy a bolygópályák kialakulása nagyon érzékenyen függ a fejlődés korai szakaszában lezajló eseményektől. bővebben →
    Kategória: Exobolygók |

    A Halley-üstökös földközelsége 1910-ben

    A modern csillagászat történetének egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eseménye a Halley-üstökös száz évvel ezelőtti, 1910 májusi földközelsége volt. „Mi lesz május tizenkilencedikén? – A Föld találkozása a Halley-üstökössel” címmel jelent meg egy korabeli terjedelmes, hosszú ismeretterjesztő cikk sok magyarázó ábrával a Tolnai Világlapja 1910-es évfolyama 1051. oldalától kezdődően Dr. Hetényi Imre tollából. A szerző már a cikk elején megnyugtatja a Halley-üstökös csóváján való áthaladás miatt aggódó nagyközönséget: „Május tizenkilencedikén délelőtt tíz órakor, a Föld pályájának arra a pontjára jut, a melyhez ugyanakkor igen közel lesz a Halley-üstökös. 1 540 170 000 ember sorsa felett abban az órában csak az isteni gondviselés őrködik. A Föld valamennyi lakója abban az órában kerül bele az üstökös csóvalégkörébe, ha, a mi valószínű, az égi vándor csóvája ekkor hosszabb lenne 24 millió kilométernél. Ezt a vészjóslóan hangzó kijelentést meg kell magyaráznunk. Minden emberi számítás szerint ez a találkozás, a mely egyébként a történelmi feljegyzések alapján a huszonhatodik, csak simán folyik majd le, mint az előbbi valahány. De nyugtassuk meg még jobban magunkat: ugy fog majd lefolyni, mint minden eddigi és akármelyik üstökössel való találkozásunk, mert volt már szerencsénk e fajta égi látogatókhoz, sőt meg is tépáztunk néhányat, igaz, az apróbbjából valók voltak.” A Föld és az üstökös pályaviszonylása. A fehér vonalon az üstökös, a feketén a Föld halad. A nyilak a haladási irányt jelzik, tehát a két égitest ellentétes irányban mozog. A kritikus idő, amint az az ábrából is kivehető, május 19-ére esik, amikor az üstökös húsz millió kilométer távolban robog el a Föld mellett. Az üstökös farka minden valószínűség szerint érinti ekkor a Földet.” (Tolna Világlapja 1910-es évfolyama 1054. oldalán lévő ábra). bővebben →
    Kategória: 19-20. sz. csillagászata |

    Rodosz ege alatt a magyar asztrofotós – a nap csillagászati felvétele a NASA-nál

    Immár nem első alkalommal választotta a NASA a nap csillagászati képének a magyar asztrofotós, Ladányi Tamás felvételét. bővebben →
    Kategória: Asztroblog |

    Új módszer az Univerzum tágulásának mérésére

    Egy új ötlet alapján gravitációs lencsék paramétereinek elemzése révén is igazolni lehetne a gyorsuló tágulás elméletét a közeljövőben. bővebben →
    Kategória: Univerzum szerkezete |

    A központi fekete lyuk az Andromeda-ködben is meglepően csendes

    A Chandra mérései szerint egy kisebb aktivitási eseménytől eltekintve az M31 centrumában lévő óriási fekete lyuk is sokkal gyengébben sugároz a röntgentartományban, mint ahogyan az várható lenne. bővebben →
    Kategória: Központi fekete lyukak |

    Röntgensugárzás fedheti fel a hiányzó anyag titkát

    A sötét anyaggal nem összetévesztendő hiányzó anyag röntgentartományban sugárzó rendkívül ritka, de forró intergalaktikus felhők formájában lehet jelen. bővebben →
    Kategória: Univerzum szerkezete |

    Telihold, csillagok és a magányos cédrus

    Esős idő miatt az évad utolsó csillagnéző túrája május 29-én, szombaton lesz a Budai-hegységben. Találkozunk 19.00-kor Hűvösvölgyben, a 61-es villamos végállomásánál. bővebben →
    Kategória: Programajánló |

    Pusztító meteorhullások

    A régi feljegyzésekben és krónikákban több adatot találunk arra, hogy meteorhullások anyagi kárt okoztak, sőt emberi életet is kioltottak. Az alábbiakban néhány, biztosnak tekinthető adatot közlünk. bővebben →
    Kategória: Általános csillagászattörténet |

    Felfalja bolygóját az igazi halálcsillag

    A Hubble Űrteleszkóp új műszerével végzett megfigyelések alapján Tejútrendszerünk legforróbb bolygója előtt rövid pályafutás áll, csillaga ugyanis valószínűleg 10 millió éven belül teljesen el fogja emészteni. bővebben →
    Kategória: Exobolygók |

    Ritka fogás a csillagászok hálójában

    Amerikai asztrofizikusok fedezték fel az első olyan fedési kettős rendszert, melynek mindkét tagja fehér törpecsillag - az egyikük ráadásul a ritkaságszámba menő, héliumbelsővel rendelkező fehér törpék közé tartozik. bővebben →
    Kategória: Csillagok végállapotai |