Az NGC 6939 nyílthalmaz és az NGC 6946 galaxis a Cepheus csillagképben találhatóak. A Cepheus cirkumpoláris csillagkép, ami annyit tesz, hogy hazánkból nézve mindig a horizont felett van. A körülbelül 22 millió fényévre lévő galaxis igen különleges, ugyanis az elmúlt száz évben ebben a galaxisban észlelték a legtöbb szupernóvát, összesen 9-et. Az NGC 6946 egyébként nem számít különösebben nagy galaxisnak, átmérője nagyjából 40 000 fényév (összehasonlításnak: a Tejútrendszer kb. 100 000 fényév átmérőjű).
Csőke Marcell és Feltóti Péter, Zselic
A kép készítésének célja a galaxis és a nyílthalmaz alkotta páros bemutatásán felül az előbb említett por és gáz megörökítése is volt, amely majd 16 óra össz-expozíció után is csak sejthető. Ez elsősorban két dolognak köszönhető: a távcsövek fényerejének (f5) és annak, hogy a képen látható por és gáz nagyon halvány és kevésbé strukturált, mint ahogy az például az M81 és M82 körül látható az integrált fluxusköd esetében. A képen látható ködösségek részletes bemutatását továbbá az is nehezíti, hogy ebben az átfogásban lényegében mindenhol ott van, de a fényessége, színe és strukturáltsága nagyon változó.
A képet július és augusztus folyamán közösen készítettük a Zselicben. Ez azt jelenti, hogy mindketten bekomponáltuk a témát a saját távcsövünk látómezejébe, exponáltunk amennyit csak tudtunk, majd a kapott nyers képeket összeraktuk, így megduplázva a hatékonyságot. A közös fotózásnak több nehézsége van, mint ahogy az elsőre tűnik. Azon kívül, hogy minimális hibával kell bekomponálni a két távcsőben a témát, arra is külön figyelmet kellett szentelnünk, hogy valamilyen módon esztétikus legyen a keletkező 8 diffrakciós tüske. Mi végül azt választottuk, hogy a két tubust egymáshoz képest 45°-kal elforgatjuk, ez könnyebben kivitelezhetőnek tűnt, mint 0°-ra összeforgatni, és nem mellesleg plusz esztétikai értékkel is bír. Összesen 190 darab 5 perces (ISO 800) képet készítettünk (nagyjából fele-fele arányban) és a feldolgozás nagy részét is együtt végeztük.
