Hosszú bolygókeringő a hajnali égbolton

1051

A bolygókeringő május 1-jén kezdődött, amikor a körülbelül +1 magnitúdós vöröses színű Mars öt fokra megközelítette a jóval fényesebb Vénuszt. Jelenleg mindkét bolygó mintegy 90 perccel kel a Nap előtt. Május 16-ra a planéták 6,6 fokra távolodtak el egymástól, azóta azonban a Mars újra közelít az Esthajnalcsillag felé. Június 2. és július 4. között – 32 egymást követő éjszakán – a két bolygó távolsága folyamatosan kisebb lesz öt foknál. A két fokos legkisebb szeparáció június 21-én hajnalban következik be. (A telihold átmérője körülbelül fél fok.)

A Vénusz, a Mars és a Hold kölcsönös helyzete 2009. május 16. és május 21. között.
[SPACE.com]

A 2009-es év során a Vénusz május 2-án érte el legnagyobb fényességét -4,5 magnitúdóval. A szóban forgó időszakban a bolygó fényessége fokozatosan -4,1 magnitúdóra, látszó átmérője pedig 40-ről 25 ívmásodpercre csökken, ugyanakkor fázisa 0,24-ről 0,61-re nő. A két hónap során átlagos fényessége 160-szorosan haladja meg a Marsét, így a vörös bolygó keresését is célszerű a Vénusztól kiindulva elkezdeni.

Június és július hónap során az északi félteke észlelői számára a Vénusz egyre kedvezőbb megfigyelési pozícióba kerül a június 5-i legnagyobb nyugati elongáció után. Július végére már három órával kel a Nap előtt, így napkeltekor a látóhatár feletti magassága meghaladja a 30 fokot. Az év utolsó hónapjaiban azonban már a Mars kerül megfigyelésre kedvezőbb helyzetbe. Míg például december 1-jén a Vénusz mindössze 12 fokra lesz a Naptól, csak 40 perccel kel előtte, s így gyorsan belevész a hajnali derengésbe, addig a -0,1 magnitúdós, s a hónap során fokozatosan fényesedő Mars már elég messzire jut csillagunktól, hogy zavartalanul észlelhessük a Rák és az Oroszlán csillagképek határán.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás