Lengyel kutatók szerint a nemrég felfedezett, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett kis égitest egy Naphoz közeli csillag közelében haladt el mintegy egymillió évvel ezelőtt.
A csaknem egy hónapja felfedezett, a csillagközi térből érkezett és a Naprendszeren átszáguldó C/2019 Q4 (Borisov)-üstökös hivatalos új elnevezése 2I/Borisov lett, és a nevében az „I” az intersztelláris eredetre utal. Mint ismeretes, az első csillagközi vendég a 2017-ben felfedezett 1I/’Oumuamua volt, így a Borisov-üstökös felfedezésével valódi értelme lett az új kategóriának a kis égitestek egyébként is elég bonyolult elnevezési rendszerében.
Közben megindultak a kutatások annak kiderítésére, hogy az eddig ismert legnagyobb excentricitású (e=3,67) hiperbola pályán mozgó objektum honnan érkezhetett a Naprendszerbe. Most lengyel kutatók, Piotr A. Dybczynski és Rita Wysoczanska, a poznani Adam Mickiewicz Egyetem kutatói, valamint Malgorzata Królikowska, a varsói Űrkutatási Központ kutatója megvizsgálták, hogy a Naprendszerbe történt belépése előtt hol járt az új csillagközi vándor.
A Gaia DR2 (Data Release 2) csillagkatalógus asztrometriai adatait és a Tejútrendszer gravitációs potenciáljának a modelljét felhasználva számítógépes modellezéssel végigkövették a 2I/Borisov mozgását a csillagok között, időben néhány millió évig visszafelé. Összesen 647 egyedi csillagot, illetve kettős vagy többszörös rendszert vettek figyelembe.
Mivel sem a Borisov-üstökös, sem pedig a csillagok mozgása nem ismert végtelen nagy pontossággal, ezért a pályaelemeik kezdőértékeit kissé módosítva ötezer modell (klón) mozgását vették figyelembe, két esetet megkülönböztetve: 1) az üstökös nominális pályáját a csillagok klónjainak pályáival, 2) az üstökös klónpályáit a csillagok nominális pályáival hasonlították összes. A bonyolult számolások eredménye minden egyes közeli csillagra egy valószínűségi eloszlás, ami ha kellően szűk, jelezheti a fizikai kapcsolatot.
Eredményül az adódott, hogy a 2I/Borisov kb. egymillió évvel ezelőtt 1,74 parszek távolságra (5,7 fényévre) megközelítette a Krüger 60 csillagrendszert, viszonylag kicsi, mintegy 3,43 km/s relatív sebességgel. Ez nagy távolság, és nem is jelenti azt, hogy a Krüger 60 rendszerből származna a kis égitest.
A mostani számítások nem követték időben hosszabb intervallumra, azaz többször tíz- vagy százmillió évre visszafelé a 2I/Borisov mozgását a csillagközi térben, hiszen ahhoz sokkal pontosabb pályaelemekre lesz szükség. Ráadásul még azt sem lehet pontosan tudni, hogy az észlelt kigázosodási folyamatok következtében fellépő „rakétaszerű”, nem-gravitációs erőhatások milyen mértékben módosították a pályáját.
A Krüger 60 egy kettőscsillag a Cepheus csillagképben, amelyet Karl Nikolaus Adalbert Krüger (röv. Adalbert Krüger, 1832-1876) német csillagász fedezett fel 1873-ban. A rendszer tőlünk mért távolsága 13,18+/-0,08 fényév, és mindkét komponense vörös törpecsillag. Az A jelzésű főkomponens közel 10 magnitúdós látszó fényességű, B jelzésű kisérője pedig szűk két magnitúdóval halványabb. Látszó szögtávolságuk 12″, ami nagyjából a Nap és a Szaturnusz távolságának felel meg. A két csillag keringési ideje 44,67 év. A B komponens egyébként egy flercsillag és változócsillagként is ismert (DO Cephei). A Krüger 60 rendszer kis távcsövekkel is megfigyelhető.
Végezetül pedig a Borisov-üstökös látszó égi útját mutatjuk be csillagtérképen a 2019. szeptember 1. és 2020. január 9. közötti időszakban.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Forrás:
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Közeledik a csillagközi üstökös: friss megfigyelések és előrejelzések az őszi-téli láthatóságról (MCSE hír, 2019.09.22.)
- Megvan a csillagközi térből érkezett második égitest! (MCSE hír, 2019.09.15.)
- Will Amateurs Be Able to See the New Interstellar Comet? (SCT, 2019.09.18.)
- List of nearest stars and brown dwarfs (wikipedia)
