Holdunk, hasonlóan a legtöbb naprendszerbeli égitesthez, nem tökéletes
körpályán, hanem ellipszis alakú pályán kering. Bár átlagos
távolsága mintegy 384000 km, akár 363000 km-re megközelítheti a Földet,
illetve maximálisan 406000 km-re távolodhat el. Ez a távolságkülönbség a
Hold látszó méretében is megmutatkozik. A jelenség a következő képeken
jól megfigyelhető:
(Forrás: APOD)
A Hold pályája ezen felül nem esik egy síkba sem a Föld egyenlítőjével,
sem a Föld keringési síkjával, az ekliptikával. A Hold pályája ez
utóbbival mintegy 5 fokos szöget zár be. (A pályának ez a dőlése okozza,
hogy nem figyelhetünk meg minden újholdkor napfogyatkozást, és minden
teleholdkor holdfogyatkozást – a Hold hol "alatta", hol "felette"
tartózkodik a Nap-Föld egyenesnek.)
Maga az ellipszispálya is körbefordul a Föld körül mintegy 18 éves
időszak alatt, emiatt lehetséges, hogy a telehold a pálya más-más
pontján következik be, vagyis a delelő telehold látóhatárunk felett igen
magasan, de nagyon alacsonyan is látszhat. Magyarországról (azaz az
északi féltekéről) a Hold télen magasan delel, mivel ilyenkor az északi
félteke "elfelé" dől a Naptól, így az éjszakai oldalról a Naptól épp
ellenkező irányban levő Hold a horizont felett magasabban látszik
(különösen magasan delelhet, ha a Hold éppen északi irányba legmesszebb
távolodott az ekliptika síkjától). Ennek ellentéte következik be nyáron.
Ezek mellett némi optikai csalódás is közrejátszik: a horizont közelében
"van mihez hasonlítani" szemünknek a Hold méretét, míg magas delelés
esetén erre nincs lehetőség.
