Lenyűgöző képeket készített a NASA Juno-űrszondája a Jupiter vulkanikus holdjáról, az Ióról

4305

A NASA Juno-űrszondája 2023. december 30-án 57. alkalommal repült el sikeresen a Jupiter mellett, és közelebb jutott az Io holdhoz, mint bármely más űreszköz az elmúlt 20 évben. Nagyjából 1500 kilométerre haladt el a Naprendszer legaktívabb vulkanikus égitestjének felszínétől, és lenyűgözően részletes képeket készített róla. Az egyetlen űrszonda, amely közelebb jutott az Io holdhoz, a Galileo volt, amely 2001-ben haladt el a hold déli pólusa fölött.

A 2011. augusztus 5-én felbocsátott Juno 2016. július 4-én érte el a Jupitert és holdjait, miután 2,8 milliárd kilométeres utat tett meg. A 2023-as évet stílusosan zárta le a hat képpel, amelyet a holdról készített. A felvételek között vannak fekete-fehér és színes képek is. A közelítés célja nemcsak a lenyűgöző fotók elkészítése volt, hanem adatgyűjtés is az Io vulkanikus tevékenységéről.

„A közelítés adatai, valamint a korábbi megfigyelések segítségével a Juno kutatócsoport tanulmányozhatja az Io vulkánjainak változatosságát.” – mondta a Juno-csapat vezető kutatója, Scott Bolton. „Szeretnénk tudni, milyen gyakran törnek ki, milyen fényesek, mekkora a hőmérsékletük, milyen formákat hoznak létre a lávafolyások, és hogyan kapcsolódik az Io aktivitása a Jupiter magnetoszférájában áramló elektromosan töltött részecskékhez.”

A Juno-űrszonda 2023. december 30-ai felvétele a Jupiter Io nevű holdjáról. (NASA / SwRI / MSSS, Cassiano Grandi)

Az Io a Naprendszer vulkanikusan legaktívabb égitestje, amit annak köszönhet, hogy a Naprendszer legnagyobb tömegű bolygója, a Jupiter rendkívül erős tömegvonzása hat rá, de a bolygó három másik nagy holdja, az Europa, a Ganymedes és a Callisto gravitációs hatása is jelentős. A három másik hold és a Jupiter árapály-ereje húzza-vonja az Iót. Az árapály-erők hatására az Io felszíne akár 100 métert is emelkedhet és süllyedhet. Ennek eredményeképpen a Föld Holdjával nagyjából megegyező nagyságú Io felszínét aktív vulkánok százai borítják, amelyek több tíz kilométeres magasságba lövellik fel a lávát.

A hold vékony, vízgőz-mentes légköréből megszökő részecskék egy része csapdába esik a Jupiter mágneses terében, és forró, plazmából álló tóruszt hoz létre a gázóriás körül. Így képes például hatni az egész Jupiter-rendszerre az Io vulkanizmusa – és ez csak egy példa, ami jól mutatja, milyen fontosak a Juno-űrszonda adatai a bolygókutatók számára.

Vulkánok az Io felszínén. (NASA/JPL-Caltech/SwRI/ASI/INAF/JIRAM)

A Juno következő közelítésére nem kell már sokat várnunk. Az űrszonda legközelebb 2024. február 3-án közelíti meg 1500 kilométerre a hold vulkánokkal tarkított felszínét. Nem ez lesz az utolsó közelítés, de az űrszonda egyre nagyobb távolságban fog a holdtól elhaladni: először 11 ezer kilométerre, legvégül pedig mintegy 100 ezer kilométeres távolságban.

Miután utoljára megközelítette az Iót, a Juno-űrszonda 2025 szeptemberében végére ér meghosszabbított küldetésének, amely eredetileg 2021 júliusáig tartott volna. Ekkor az űrszonda belezuhan a Jupiter légkörébe, pontot téve a gázóriás rendszerében tett kilenc évig tartó tanulmányútjára.

A Juno-űrszonda 2023 decemberében rögzített nyers felvételei az Ióról a küldetés honlapján érhetők el: https://www.missionjuno.swri.edu/junocam/processing?source=junocam&phases%5B%5D=PERIJOVE+57

Forrás: Space.com

Hozzászólás

hozzászólás