Új Jupiter-holdakat fedeztek fel: a 12 közül az egyik nem várt pályán kering

8532

A Naprendszer feltételezett kilencedik bolygójának keresése közben amerikai csillagászok tizenkét, eddig ismeretlen Jupiter-holdat fedeztek fel, amelyek közül egynek szokatlan a pályája. Az újonnan felfedezett holdak kis méretűek, van köztük egy kilométernél is kisebb “sziklatömb”. Az új felfedezésekkel együtt a Jupiternek immár 79 természetes holdját ismerjük.

A csillagászatban többször előfordult már, hogy valamilyen ismeretlen objektum keresése közben más, nem várt felfedezések születtek. Most is így történt: a Naprendszer feltételezett kilencedik bolygója után nyomozva amerikai csillagászok a Jupiter irányában készült felvételeken  új Jupiter-holdakat fedeztek fel.

A feltételezett kilencedik bolygó keresését folytató egyik amerikai kutatócsoport, Scott S. Sheppard (Carnegie Tudományos Intézet, Washington DC), David Tholen (Hawaii Egyetem és Mauna Kea Obszervatórium) és Chadwick Trujillo (Észak-Arizonai Egyetem, Flagstaff, Arizona) elsősorban a Cerro Tololo-n levő 4 méteres Blanco-teleszkópot használták. Mivel ezt a távcsövet nemrégiben egy nagyon érzékeny, nagy látómezejű kamerával látták el egy másik projekt, a Dark Energy Survey számára, a kilencedik bolygó felkutatására is alkalmas lehet. Így tett Sheppard és kutatócsoportja is, akik az égbolt átvizsgálása
közben a Jupiter égi pozíciójától nem messze levő égterületekről is készítettek felvételeket 2017 tavaszán. A felvételeken akkor 12 új és lassan mozgó halvány objektumot fedeztek fel – a terület tavalyi és idei láthatósága alatt tovább folytatták a méréseket. A pályaszámításokat Gareth Williams a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) Kisbolygó Központjában (MPC), valamint tőle függetlenül a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumában (JPL) Robert Jacobson és Marina Brozovic végezte el, és a két csoport egybehangzó következtetése, hogy a Jupiter körül keringő holdakról van szó.

A 12 új Jupiter-hold pályáinak sematikus elhelyezkedése a bolygótól távoli térségben: a két belső, direkt irányban keringő hold pályáját kék szín jelöli, távolabb pedig kilenc hold retrográd irányban kering (pirossal). Utóbbiakhoz közel, de velük szemben egy új hold halad (zölddel). A bolygó korongja nem méretarányos. (kép: Scott S. Sheppard, Carnegie Tudományos Intézet, Washington DC).

Egyébként a 4 méteres Blanco-teleszkópon kívül a megfigyeléseket több 6-8 m-es kategóriájú chilei és hawaii-i óriásteleszkóppal folytatták.

Az újonnan felfedezett holdak közül kettő direkt irányban kering a bolygóhoz közelebb, kilenc pedig távolabb, retrográd pályákon. Utóbbiak térségében található a tizenkettedik, direkt keringésű pályán. A legtávolabbi hold közülük mintegy 28 millió kilométerre kering a Jupitertől. Keringési periódusaik 1,5-2,5 év közé esnek: ez több nagyságrenddel hosszabb, mint pl. a kis távcsövekkel is megfigyelhető Galilei-holdaké, amelyek 1,76 – 16,69 nap között járják körbe a bolygót.

A Valetudo Jupiter-hold látszó elmozdulása a csillagok között 2018 májusában a Las Campanas Obszervatórium 6,5 méteres Magellan-teleszkópjával (kép: Scott S. Sheppard, Carnegie Tudományos Intézet, Washington DC).

Az új felfedezésekkel együtt jelenleg 79 természetes holdat ismerünk a bolygóóriás körül. Pályáikat az alábbi ábra szemlélteti.

A Jupiter holdrendszere 2018 nyarán (kép: Scott S. Sheppard, Carnegie Tudományos Intézet, Washington DC).

A most felfedezett holdak 1-2 kilométeres méretű kis égitestek, köztük a Valetudo
1 kilométernél is kisebb. Ezek a kis holdak valószínűleg ütközések következtében aprózódtak fel, tehát a Jupiter körüli ütközési eróziós folyamatok termékei lehetnek.
Különösen nagy esélye van a Valetudonak a vele szemben retrográd pályákon keringő holdakkal való nagy relatív sebességű összeütközésre.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás