• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    A Lick és a Yerkes







    Milliomos a kupola alatt

       A kaliforniai milliomos levélben kereste fel Simon Newcombot, és arra kérte, hogy szakmai tanácsadóként működjön közre az új intézmény létrehozásában. Az obszervatórium helyét a San Franciscótól 80 kilométerre emelkedő, 1283 méter magas Mount Hamiltonon jelölték ki.

     

    A 91,5 centiméteres objektívátmérőjű Lick-ref-
    raktor, amely egyúttal az obszervatórium néva-
    dójának "síremléke"

       A csillagvizsgáló épülete Thomas E. Fraser tervei alapján készült. Aziroda, a műhely és a könyvtár egyetlen nyújtott téglalap alaprajzú épülettömböt alkot, ezt zárja le az egyik oldalon a nagy távcsövet magában foglaló kupola. A 91,5 centiméter átmérőjű lencsével rendelkező távcső (refraktor) 1873-ban érkezett meg a hegyre. A kupola alatt alussza örök álmát James Lick, az adományozó milliomos. A csillagvizsgáló 1888-as ünnepélyes megnyitásakor helyezték oda a már tizenkét éve elhunyt alapító földi maradványait.

       A csillagvizsgáló tudományos intézményként – és nem utolsósorban a kiváló Lick-refraktornak köszönhetően – igen eredményes munkát végzett. A Lick-refraktorral – felállítasa után néhány évvel – fedezte fel E. E. Barnard a Jupiter igen halvány ötödik holdját. Jelentős spekt- roszkópiai munka is folyt a Lick-ben, ennek köszönhetően alakult ki jó munkakapcsolat a Mount Hamilton és az ógyallai csillagda között. A Lick Obszervatórium munkatársai a kettőscsillagok megfigyelésével kapcsolatos eredményeiket katalógusban tették közzé. Fontos munkaterülete volt még ennek a csillagvizsgálónak a W. W. Campbell által vezetett "radial velocity" program is, amelynek keretében a különféle égi objektumok radiális – közeledési, illetőleg távolodási – sebességeit mérték.

       1888-ban Kalifornia állam saját gondozásába vette a csillagvizsgálót, és azt azóta a kaliforniai egyetem egyik részlegeként működteti. Hatvan épületével jelenleg ez a világ leghatalmasabb csillagászati intézménye. Még külön iskolája is van az ott dolgozók gyermekei számára.

     

    A Lick Obszervatórium főépülete

       A híres Lick-refraktor azonban csak néhány évig birtokolta a "legnagyobb" címet. Az 1893-as chicagói világkiállításon már egy újabb lencsés távcső került az élre, Alvan Clark és fai műhelyéből. Ez a 102 centiméteres refraktor az 1892-ben Williams Bayben (Wisconsin) létesített Yerkes Obszervatórium számára készült.

    G. E. Hale kérésére

       A Yerkes Obszervatórium építését George Elery Hale (1868-1938) kezdeményezte. Az akkor 24 éves ifjú tudós számára saját kenwoodi csillagvizsgálója már kicsinek bizonyult. Egy nagy teljesítményű távcsővel ellátott új intézmény létrehozására jó alkalomnak bizonyult a Chicagóban megrendezett világkiállítás. Ez volt az első olyan nemzetközi találkozó, amelyet a kultúra és a tudomány képviselői – köztük a mi Gothard Jenőnk – is megtiszteltek jelenlétükkel.

       A jelentős esemény ünnepélyessége megindította Charles T. Yerkes chicagói milliomos szívét, engedett az ambiciózus Hale kérésének, s magára vállalta az új csillagda létesítésének valamennyi költségét. Ahhoz azonban ragaszkodott – akárcsak egykor James Lick -, hogy a csillagda távcsöve a lehető legnagyobb legyen.

    {mosimage} 

    A Yerkes Obszervatórium Williams Bayben

       A Charles T. Yerkes chicagói milliomos adományából megszületett csillagvizsgáló sokban hasonlít a Lick Obszervatóriumra. A 100 méter hosszúépülettömböt – kupolákkal és irodákkal – 1895-ben kezdték el építeni Henry I. Cobb építész tervei alapján, s 1896-ra már el is készültek vele. Az épületet gazdag és ízléses ornamentika jellemzi. A távcsövet a Warner and Swasey cég – sok más amerikai csillagda felszerelője – telepítette a kupolába. Az obszervatóriumot 1897 októberében – tudományos konferencia keretében – nyitották meg. Az eseményen az alapító Charles T. Yerkes is részt vett. Az új intézmény első igazgatója maga George E. Hale lett.

    Mindmáig a legnagyobb

       A Yerkes-távcső – bár a felállítás körül kisebb bonyodalmak voltak (AlvanClark figyelmeztetése ellenére a Warner and Swasey cég nem vette eléggé figyelembe a távcső hatalmas súlyát, ezért az a felállítás után nem sokkalösszeomlott) – mindmáig a világ legnagyobb lencsés távcsöve. Sok új dolgot mutatott meg a csillagászoknak: közvetlenül felállítása után meglátták bennea Vega addig ismeretlen halvány kísérőcsillagát és a holdfelszín finomabb képződményeit.

       A csillagda bekapcsolódott a nemzetközi kutatásokba, európai tudósok isnagy örömmel keresték fel "a Yerkest", hogy munkájukhoz segítségül vegyék a 102 centiméteres távcsövet.

       A Yerkes Obszervatórium – amely 1967 óta egy 102 centiméteres tükrös távcsővel is rendelkezik – a nagyvárosoktól távol ma is jó észlelési körülményeket biztosít a csillagászok számara. A Mount Palomar hegyén lévő és a Mount Wilson tetejére épített csillagvizsgálókat 1970-től közös névvel illetik: George Hale tiszteletére Hale Observatories-nek nevezik őket. Ezekkel a csillagvizsgálókkal azonban már egészen új korszak köszöntött be a csillagászatba.



    Az Élet és Tudomány 1993/43. számában megjelent cikk másodközlése
    Ez a bejegyzés 19-20. sz. csillagászata kategóriában van. Link könyvjelzője.
    • Magyarország megújul