kisbolygó övezet - keresési eredmények
Plutoida a törpebolygók hivatalos neve
| A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes bizottságának döntése értelmében a Plutohoz hasonló törpebolygók osztályába tartozó objektumokat mostantól hivatalosan plutoidáknak hívjuk. |
Szabályos bolygótávolságok más naprendszerekben is?
| Az öt bolygóval övezett 55 Cancri érdekes lehetőséget kínál annak tesztelésére, hogy más bolygórendszerekben is érvényes lehet-e a Naprendszer esetében máig nem teljesen tisztázott hátterű Titius-Bode szabály. |
Jönnek már az „igazi” bolygók
| Tizenkét évvel az első forró Jupiter felfedezése után lassan, de biztosan előkerülnek a Naprendszerünkben megszokott bolygókhoz hasonló égitestek. |
Palackposta a világűrbe
| Immár 30 éve úton vannak az óriásbolygók mellett egykor elszáguldó Voyager-szondák, fedélzetükön az emberiség kozmikus üzenetével. |
Miért nem bolygó a Pluto?
| "Mi volt az oka, hogy a Plútót lefokozták?" |
03 – A Plútó és a Kuiper-objektumok
A IX. bolygó mivolta
1930-ban szenzációs felfedezés híre járta be a világot. Március 13-án a flagstaffi Lowell Obszervatórium (Arizona) körlevélben értesítette a csillagászattal foglalkozó intézeteket egy Neptunuszon túli bolygó felfedezéséről. Az új bolygó - melynek felfedezése hosszú kutató munkának és némi szerencsének volt köszönhető - a Plútó nevet kapta.
Fontos dátum a Plútó kutatásának történetében az 1978-as év, amelyben felfedezték a Plútó holdját, a Charont. Ekkor (a keringési időből és a távolságból) sikerült végre meghatározni az égitest tömegét (korábban csak bizonytalan becslések voltak a magnitúdó alapján).
Az 1990-es évet követően a Hubble Space Telescope - minden hibája ellenére - optikailag is felbontotta a Plútó-Charon rendszert (azelőtt a Charon csak mint "dudor" volt látható a túlnagyított negatívon).
Írásunkban arra a kérdésre keressük a választ, helyesen döntött-e a csillagász társadalom akkor, amikor a Plútót nagybolygónak fogadta el. Egy ilyen horderejű kérdés megválaszolása előtt (gondoljuk meg, adott esetben hány csillagászati munkát kell átírni, a tankönyvekről és lexikonokról nem is szólva) röviden tekintsük át a bolygófogalom történetét a kezdetektől napjainkig.
Magyarországi csillagászok nemzetközi együttműködései
Az észlelő csillagászok közös terv szerint, egységes elvek alapján végzett nemzetközi együttműködése viszonylag új keletű. A nemzetközi együttműködések eszméje a 18. sz-ban merült fel, de a több ország intézményeinek együttes tevékenysége a csillagászati vizsgálatok egy-egy területén csak a 19. sz-ban bontakozott ki. Természetesen már korábban is gyakran előfordult, hogy az asztronómia művelői kicserélték egymás között észlelési adataikat, ezek a kapcsolatok azonban többnyire alkalmiak voltak.
Tittel Péter Pál (1784-1831), aki magyar csillagász akart lenni
Hosszú évek óta foglalkozom régi magyar csillagászaink levelezésének közreadásával. Célom az volt, hogy minél több ismeretlen tényt és adatot hozzak napvilágra, s az eredeti szövegek elérhetôvé tételével minden érdeklôdôt hozzásegítsek a magyar csillagászat történetének alaposabb ismeretéhez.
Mostanában vágyni kezdtem arra, hogy egész valójukban, életterüket is újraálmodva feltámasszam ezeket a századokkal elôbb élt embereket, akiknek a keze nyomát és szája leheletét is megôrizte számunkra a papíron megszáradt tinta.