Nagyvárosi holdfogyatkozás

1501

A január 21-én hajnalban bekövetkezett teljes holdfogyatkozás sokáig emlékezetes marad. Amellett, hogy jó ideig nem lesz szerencsénk ilyen jelenséghez hazánk egén, a korán kelők egészen másként láthatták a fogyatkozást a főváros különböző helyszínein.

Novák Gábor, Budapest

A hajnali holdfogyatkozást meglehetősen nagy médiafigyelem előzte meg, aminek eredményeként egyre többen szereztek tudomást a hajnalok hajnalán bekövetkező “hármas jelenségről”, amiből valójában egyetlenegy volt érdekes, a teljes holdfogyatkozás, amit valamiért legutolsó helyen említettek. A több mint egy órán át tartó totalitás kapcsán nem indultak el tömegek az ég alá, hiszen aligha lehet elképzelni rosszabb időpontot a hétfő hajnalnál, legyen szó bármilyen csillagászati jelenségről. Még korábban kelni, és így kezdeni a hetet, nem túl vonzó elfoglaltság.

Az ínyencek számára ez nem jelentett akadályt, országszerte számos felvétel született, ahol csak megengedte a felhőzet, a csillagászatkedvelők nyomon követték a hajnali eseményeket. Néhány tucatnyi észlelő és érdeklődő a Hármashatár-hegyet választotta égi kilátóként, itt a ködök fölött tiszta égen követhették nyomon a jelenséget, egészen napkeltéig. Voltak, akik a Vigadó előtti Duna-partot választották, számukra a világörökség részét képező budai Vár képezte a dekorációt, és ők is jól választottak. Becz Miklós tanár úr és csapata számára nem jelentett gondot a korán kelés, pedig ők Csepelről érkeztek. Amatőrcsillagász társaink, Czinder Gábor és Bajmóczy György is látványos felvételeket készítettek erről a partszakaszról.

Különösen látványos képet készített Novák Gábor, aki drónnal eredt a jelenség nyomába. A hét képén látható panoráma bizonyára mindenki számára ismerős, bár bizonyára kevesen látták még így, ebből a szögből és ebben a napszakban. A narancssárga fényár forrásai a közvilágítás nátriumlámpái, itt-ott már felfedezhetjük a ledes világítótestek hideg fényeit is. A műemlékek díszvilágítása szerencsére nem üzemel egész éjjel, de így se lehet eltéveszteni a Citadella komor tömbjét (XIX. századi közkeletű nevén: gellérthegyi “Bastille”, korábban csillagvizsgáló volt itt) . A Szabadság-szobor mindenki számára ismerős – most sötéten, kivilágítatlanul tornyosul a város fölé.

Mitől csillagászati ez a kép? Kattintsunk rá, és nagyobb méretben már kényelmesebben szemlélhetjük az elfogyatkozott Holdat és néhány csillagot is. Tőle jobbra az Ikrek csillagkép legfényesebb két csillaga, a Pollux és a Castor, jobbra fent pedig a fényes Capella. Valahol alatta a Hármashatár-hegy, ahol éppen a Polaris Csillagvizsgáló észlelői szorgoskodnak.

A Hold az égbolt második legfényesebb égitestje, de fénye csak sápadt mécses a nagyvárosokból nézve. Igaz, teljes fogyatkozáskor már nem a Hold a második helyezett, már nem is dobogós, hiszen összfényessége nagyjából a Jupiterével egyezik meg ilyenkor.

Szöveg: Mzs

Hozzászólás

hozzászólás