• csillagaszat.hu
    csillagászat.hu
    Csillagászati hírportál
    bdsm forum

    Havi archívum: december 2006

    Csillagszerkezet és exobolygók: elindult a COROT

    December 27-én Föld körüli pályára állították a COROT űrtávcsövet, amely rendkívül pontos fényességméréseket fog végezni közel 120 ezer csillagról. bővebben →
    Kategória: Egyéb asztrofizika |

    Mátrai csillagnyomok

    Állókamerás módszerrel úgy örökíthetjük meg az égboltot, ahogy puszta szemmel soha nem látható: a csillagok hosszú nyomot hagynak a képen.
    Kategória: A hét képe |

    Földönkívüli növényzet nyomában

    Új modellszámítások szerint a vörös törpecsillagok körül keringő kőzetbolygók felszíni növényzetét a színképek alapján jó eséllyel ki lehetne mutatni. bővebben →
    Kategória: Exobolygók |

    Pöfékelő szaturnuszhold: gejzírek a világűr fagyában

    Amerikai csillagászok alternatív elmélete új megvilágításba helyezi az 500 km-es Enceladus különleges kilövelléseit. bővebben →
    Kategória: Egyéb holdak |

    Az Univerzum legelső csillagai?

    A Spitzer infravörös űrtávcső új felvételein a Világegyetem legősibb objektumai látszanak, melyek akár 1000 naptömegű hipercsillagok is lehettek. bővebben →
    Kategória: Korai Világegyetem |

    Vardő’90 expedíció

    1990. június 29 -július 28 között amatőrcsillagászok és érdeklődők 41 fős csoportja 8500 km-es körutazást tett Skandináviában.  Az expedíciónak az alábbi feladatai voltak:-Hell Miksa és Sajnovics János vardői emlékeinek megtekintése-Egyéb csillagászattörténeti emlékhelyek fölkeresése Skandináviában-Az 1990. július 22-i napfogyatkozás észlelése Joensuu környékén-A Lappföld természeti szépségeinek megtekintése és a lapp nép kultúrájának megismerése-Európa legdélibb pontjának felkeresése után (Kréta '86 expedíció) kontinensünk legészakibb pontjának elérése és krétai föld elhelyezése a Nordkappon. bővebben →
    Kategória: 18-19. sz. csillagászata |

    Mégsem a legnagyobb tömegű csillag…

    Három csillag összetett rendszerének bizonyult a feltételezett hiperóriás objektum a Pismis 24 jelzésű nyílthalmazban. bővebben →
    Kategória: Csillagok születése |

    A szökőnap

    A rómaiak nem a hónap első napjától az utolsóig sorszámozták napjaikat, hanem volt három fix nap, amelyekhez képest relatív számozást használtak: Calendae       a hó első napja (vö. kalendárium) Idus                a hó közepe (márc, máj, júl, okt 15 egyébként 13) Nonae            Idus előtti nyolcadik nap bővebben →
    Kategória: Naptártörténet és kronológia |

    Bolygók és napok

    A hét napjainak száma a legtöbb forrás szerint a zsidó hagyományból (a Bibliából) származik, ahol is Isten, Mózes 1. könyvében ülve 6 nap alatt teremtette a világot, s a hetediken megpihent. (A pihenőnap a sabbat, a hét első munkanapja a vasárnap. Aztán mikor Jézus föltámadt a péntek harmadnapján, ennek emlékére a keresztények vasárnap virradkor ültek össze elmélkedni és imádkozni.) Mózes későbbi könyvei törvényesítették ezt a hetes rendszert, kiterjesztve nagyobb időszakokra is, például a pászka utáni 7. hét vége (az ötvenedik) volt a..., vagy az Izraeli egyetemen (máshol is átvéve) ma is dívik a sabbat-év, azaz az oktatóknak minden hetedik évet a tanítástól való távolmaradással kell ünnepelniük, és ekkor meglátogathatják a Közel-Keletet (ha ókorkutatók), a Vatikánt (ha katolikus teológusok) vagy Tahitit (ha etno-antropológusok). Persze a konkrét választás - vagy a nem-elmenetel - fakultatív.Más források babilóni, perzsa stb. eredetűnek vélik a 7-es rendszert. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a keresztyénség előtt ismert volt. bővebben →
    Kategória: Naptártörténet és kronológia |

    A nagy tömegű fekete lyukak kozmikus fejlődése

    Az idősebb és a viszonylag fiatalabb kvazárok tulajdonságai nem térnek el jelentősen, azaz központi fekete lyukaik hasonlóak. bővebben →
    Kategória: Korai Világegyetem |